1.3 A kronológia alapkérdései

A kronológia igyekezvén eleget tenni ama gyakorlati funkciójának, hogy képes legyen megállapítani és kifejezni a különböző múltbeli események és jelenségek idejét, feladatának tekinti a történelem során alkalmazott különféle időszámítási és időmérési rendszerek megértését és leírását, továbbá e szóban forgó naptári rendszerek gyakorlati alkalmazásával átszámítani – s ezzel a mai ember számára a történeti időt megfoghatóvá és érzékelhetővé tenni – a történeti múltban használt időjelölési technikákat, datálási formákat. Mindezen vizsgálatok és eljárások kiindulásában az áll, hogy az emberiség – immár évezredes múltra visszamenően – rendre kísérletezik a filozófiai értelemben végtelen időskála vagy idő-egyenes mérhetővé tételével, s e próbálkozásai során különféle módszereket és időjelölő technikákat alakított ki, amelyeket a történész utólag igyekszik megérteni, birtokba venni, használni és ismeretében az idő kifejezését más, elsősorban mai formákra átszámítani. Minden múltbeli időszámítási rendszer kapcsán rendre két alapkérdés merül fel; nevezetesen, hogy (1.) az adott történelmi közegben milyen kezdőpontból kiindulva számították az időt, illetve hogy (2.) az egyes naptárakban milyen időszakaszokat vettek tekintetbe mértékegységként az idő múlásának kifejezéséhez. Érdemes tehát áttekinteni egyrészt a különböző időszámítási rendszerek kezdőpontjait, másrészt pedig azokat az – elsősorban csillagászati természetű – időegységeket, amelyek a naptárakban időszámítási periódusokként mértékegységül szolgáltak.