2.1.2.2. Római időszámítás a város alapításától

A rómaiak többféle módon követték az idő múlását, így nyilvántartották az időt például a királyok elűzésétől, de  alkalmazták a consulok neveivel címzett évjelöléseket, amelyhez consul-listák álltak rendelkezésükre, olykor pedig a görög olimpiai érát is használták. A Kr. e. III. évszázadtól többször előfordult, hogy a város alapításától (ab urbe condita = a. u. c.) eltelt idővel próbáltak datálni fontos eseményeket, ám ez az igyekezet eleinte nem szült általánosan elfogadott rendszert. A Kr. e. I. század elején, 100 körül működő nagytekintélyű tudós, Marcus Terentius Varro határozta meg végül úgy a város alapítási idejét, hogy az a kortársak körében egyöntetű elfogadásra talált. (A számítás eredménye a tudomány mai álláspontja szerint egyértelműen fikció.) Cicero különösen sokat számított Varro álláspontjának népszerűsítésében. Az elfogadott meghatározás szerint Róma alapítása a 6. olimpiász 3. évében történt, közelebbről egy április 21-ével meghatározható ünnepnapon. Elnagyolt átszámítással ebből eredményként a Kr. előtti 754-hez jutunk [780-(6x4) = 756 = 6. olimpiász 1. éve; 755 = 2. éve; 754 = 3. éve]. Ha azonban tekintetbe vesszük az évkezdő napot is – ami július 1. lehet az olimpiai érában –, akkor az év végi időpontok mindig június 30-ig nyúlnak. Tehát a 6. olimpiász 3. éve ténylegesen 754. július 1-jétől 753. június 30-ig tart, és e megközelítésben az április 21-i alapítási nap az év vége felé, tehát a 753. év szakaszára esik, aminek révén finomabb számítással a város alapítása 753. április 21-re tehető. Ennek az érának kevés gyakorlati jelentősége volt a rómaiak világában; a tudósok – főként pedig az utókor – ismeretében inkább jelen volt, mint az egykori hétköznapi életben.