Skip navigation

Rendszerezésük – elterjedésük 3.

A ragadozók jól fejlett szemfogakkal és tarajos zápfogakkal rendelkeznek, melyeknek az élő zsákmány megragadásában és széttépésében van szerepe. Valamennyinek előretekintő szeme van. A menyétféle ragadozók rövid lábú, talpon járó emlősök. Főként nyílt területeken, réteken, nádasokban fordul elő a menyét.

Menyét
fotó: Keven Law (wikimedia.org)

Hasonló külsejű és életmódú a valamivel nagyobb termetű hermelin, amelynek bundája nyáron barna, télen fehér, de a farka vége fekete, így elkülöníthető a menyéttől. Az erdőkben élő nyuszt száma lecsökkent, így ritkábban látható. Gyakoribb a lakott helyeken is megtelepedő, padlásokon tanyázó, H-formájú fehéres mellfoltot viselő nyest.

Nyest
forrás: wekerletelep.hu

Elsősorban az Alföldön fordul elő a molnárgörény vagy mezei görény, melynek „háziasított” változatát, a vadászgörényt napjainkban kedvtelésből tartják napjainkban az emberek.  

Molnárgörény
fotó: Polgár Tibor (naturart.hu)

A ragadozók csoportjába tartozik a rejtett életmódú vadmacska, amely elsősorban a hegyvidéki erdőkben él hazánkban.  A faj fennmaradását a házi macskával való hibridizálás veszélyezteti.

Vadmacska
fotó: Aconcagua (wikimedia.org)

A nagyobb termetű hiúz a Kárpátok erdeiben él, de néha az Északi Középhegység területein is felbukkan.

Hiúz
forrás: vadaszapro.net

A vörös róka a leggyakoribb ragadozónk volt, de a veszettség terjesztése miatt korlátozták a számát  Európában. A rókák fő táplálékát a pockok képezik, így a pockok elszaporodásának - az egerészölyv mellett - fontos természetes szabályozója.

Vörös róka (kölykök)
fotó: Molnár Gyula

A farkas a korábbi időben hazánk területén rendszeresesen előforduló ragadozó volt, de napjainkban csak az Északi Kárpátok vagy Erdély felől elkóborolva, ritkán bukkan elő.

A róka és a farkas külsejére emlékeztető aranysakál viszont újra terjedő ragadozó faj, amely elsősorban Magyarország déli megyéiben és Somogyban, Zalában fordul elő.

Aranysakál
fotó: Molnár Gyula

Rejtőzködő életmódja miatt ritkán látható az aranysakál, de hangja elárulja jelenlétét.

Aranysakál hangja