10.3.7. Őrségi Nemzeti Park
Az Őrségi Nemzeti Parkot 2002-ben alapították az 1978-ban létrehozott Őrségi Tájvédelmi Körzetből. Területe 43933,5 ha, melyből 3104 ha fokozott védelemben részesül. Felszínét 3 folyónak, a Rábának, a Zalának és az Ős-Murának, valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel. A terület magába foglalja az Őrséget, a Vend vidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét. Az Őrség 63%-át erdők borítják. Legjellemzőbb erdőtársulásai a kavicshátakat borító elegyes- vagy elegyetlen erdei fenyvesek, melyek cserjeszintben kutyabenge, szőrösnyír látható. A gyepszinten a kapcsos-, közönséges-, és a lapos korpafű, a fekete áfonya, az ernyős körtike, kardos madársisak figyelhető meg. A gyertyános-tölgyesek, bükkösök ritka szép növénye a kakasmandikó és a májvirág. Az őshonos és védett növények közül a henye boroszlán rajza látható a nemzeti park logójában.
A Vendvidéken (másképpen Rábavidék) a magasabb régióra jellemző lucfenyő, vörösfenyő, jegenyefenyő és havasi éger alkotja. A lápokban a hazai 20 tőzegmohafajból itt 16 megtalálható (40 lápot tartanak számon), melyekben a kereklevelű harmatfű, vidrafű; tőzegeper; fekete és szürkés sás fordul elő. A lápokat gyakran szőrös nyír és fülesfűz bokrok keretezik. A Szőce melletti láprét fokozottan védett (bemutatását padlósor teszi lehetővé). A tőzegréteg vastagsága 20 cm-től 2 m-ig változik; a lápok savanyú kémhatású vize jól konzervál.
Állatvilágára a tiszta vizű patakok vannak hatással (Kerka, Kerca és Zala), jellemző faja a folyami kagyló és a folyami rák. A Rábában jelentős népessége él az erdei szitakötőnek. Európai jelentőségű állománya van a vérfű- és zanótboglárka lepkéknek, de értékes a lápi tarkalepke állománya is. A pionír jellegű nyíres - rezgőnyáras - fenyves társulásokhoz, erdőszegélyekhez kötődik a nagy- és kis színjátszólepke. A Vendvidék száraz kaszálórétjeinek értékes faja a rablópille. A fenyvesekben erős állományai élnek a sokszínű futrinkának. Európa szerte ritka a folyami- és négypúpú karmosbogár. Patakjaiban él a körszájúak közé tartozó ritka dunai ingola magyarországi állományának jelentős része, de a magyar- és német bucó, selymes durbincs és homoki küllő Rábában élő állományai is jelentősek. A Vendvidéken jelentős állománya él az alpesi gőtének, de mind a 4 hazai farkos kétéltű előfordul ezen a területen. A madarak: közül a fekete gólya, rétisas, darázsölyv, kormos légykapó, sárga- és tüzesfejű királyka, süvöltő, keresztcsőrű és a haris előfordulása jelentős. Az emlősök faunisztikai érdekességét három denevérfaj: a horgasszőrű-, a nagyfülű- és a fehérszélű denevér jelenléte adja.
Az Őrségi Nemzeti Parkról bővebben a http://www.orseginemzetipark.hu/ honlapon tájékozódhat.