10.3.8. Fertő-Hanság Nemzeti Park

A Fertő-Hanság Nemzeti Parkot 1991-ben hozták létre, melynek területe összesen 23588,2 ha, ebből 7492 ha fokozottan védett. Karakterében az erdőspusztai sztyepp-tavi, láp- és mocsárvilág természeti értékei tekinthetők meghatározónak. A vele összefüggő ausztriai nemzeti parkkal együtt 1991 óta az IUCN által elismert, védelmi zónák szerint kezelt terület, amelynek magva a legnyugatibb eurázsiai sztyepptó, a Fertő. 1979-ben az UNESCO-MAB Program keretében Bioszféra Rezervátummá nyilvánították. 1989 óta Ramsari terület is. A kőfejtői kitermelések nyomán napvilágra került a vulkáni kürtő, a magma-csatorna, és a bazaltláva megkövesült, hatalmas darabjai. Jellemző rá a környezetétől nagyrészt elütő élővilág: a karsztbokor ligetekkel, nyílt és zárt árvalányhajas pusztagyepekkel tarkított  melegkedvelő molyhos tölgyes. A fokozottan védett és védett növények közül a leány- és feketekökörcsin, tavaszi hérics, tarka nőszirom, pirosló kígyószisz és nagyezerjófű nyújtanak gyönyörű látványt.

A Fertő élővilága

A Fertő délkeleti részén a hajdan sós víz áztatta területen szikes rétek és legelők találhatók, tipikus sótűrő növényzettel. Ezek között  a fertői mézpázsit, sziki sóballa, sziksófű, sziki üröm állománya szembetűnő. Élőhely rekonstrukció is folyik a korábban lecsapolt mocsarak és szikes tavak visszaállítására (pl. Nyéki szállás).

 A  cseres- és molyhos tölgyesek ligetes állományai közé napsütötte pusztai rétek ékelődnek a pannon flóra fajaival: leány- és fekete kökörcsin, tavaszi hérics, légybangó, boldogasszony papucsa és számos más kosborféle, valamint tarka- és törpe nőszirom.

A Fertő állatvilága

Az állatok közül nagy faj- és egyedszámban fordulnak elő például a nádi bagolylepkék, a vonuló lepkefajok közül a halálfejes lepke,nyaranta gyakori a folyófűszender. Jelentős állománya van a Berni Egyezményben szereplő, védett lápi szitakötőnek is. A gerincesek közül a halállomány jellemző fajai a réti csík, a süllő, a csuka és a garda.  Jelentős  ezen a területen az őszi- és tavaszi madárvonulás. Ilyenkor a vetési lúd, nagy lilik, apró-, havasi- és sarlós partfutó, pajzsos-, réti-, és erdei cankó csapatai láthatók. Eelsősorban téli vendégként jelenik meg a halászsas és a réti sas.  Vízi madarak közül gyakran látható a nagy kócsag, a vörös gém, a kanalasgém, búbos vöcsök, kékbegy és a barkós cinege.

Hanság

Sekély, édesvízzel borított medence, melyre a tőzeg-felhalmozódás, iszapos hordalékkal borított területeken lápi talajok jellemzők. Elsődleges természeti értékei a tőzegesek, égeresek maradványai (Csíkos éger), tölgy-kőris-szil ligeterdők.  Értékes terület még a Lébényi-Hany lápi nyúlfarkfüves, valamint kékperjés kiszáradó láprétjei, melyen szúnyoglábú bibircsvirág, hússzínű ujjaskosbor, kornics tárnics, buglyos szegfű pompázik. Nádasaiban nyílik a ritka nádi boglárka, a csatornák hínarasaiban pedig békaliliom látható. A mocsárréteken szép számban díszlik az agárkosbor, szibériai nőszirom, magas-sásosokban költ a haris. Az állatok közül itt látható még a farkasalmalepke, fecskefarkú lepke és a vízben a sújtásos küsz. A„Tőzikés” erdő onnan kapta nevét, hogy hazánkban legnagyobb tömegben a tölgy-kőris-szil ligeterdő alját borítja olvadás után a tavaszi tőzike.

A Fertő-Hanság Nemzeti Parkról bővebben a http://www.ferto-hansag.hu/ lapon olvashat.