Skip navigation

2.3. A fejlődéstörténeti rendszerezés alapjai

A környezetünkben előforduló jelenségeket csoportosítani (rendszerezni) kell, hogy eligazodjunk közöttük.  A származást figyelembe vevő fejlődéstörténeti rendszerek megalkotói még napjainkban is vitáznak az élővilág megfelelő csoportosításáról. Régen az élővilágot két nagy csoportba: a növény-és állatvilágba osztották. A tudomány továbbfejlődésével ezen módosítani kellett. A sejtek pontosabb megismerésével a prokarióta - eukarióta jellegek feltárásával két alapvető csoportot különböztetnek meg. A prokarióták közé a baktériumok tartoznak. Az eukarióta szerveződésű csoportot a sejtalaktani, a biokémiai ismeretek, a megismert anyagcsere folyamatok, a genetika és a fejlődésbiológia alapján további csoportokba soroljuk. Lynn Margulis öt országos rendszerbe sorolta az élőlényeket. Ezt a felosztást R. H. Whittaker továbbpontosította. Az öt ország (birodalom): 1) Prokarióták, 2) alacsonyabb rendű eukarióták (protociszták), amelyek egymásra épülő szinteken vannak, majd következnek a harmadik szinten egymás mellett fejlődő 3)növények, 4)gombák, 5) állatok országai.

Az élőlények 5 országa (L. Margulis – Whittaker szerint)
forrás: sulinet.hu

Az élőlények származásainak, rokonsági kapcsolatainak bemutatására törzsfát alkalmazunk, mely az élőlények evolúciójának időbeli egymásra következését is tükrözi.

Az élővilág törzsfája  
forrás: tankonyv-tanszer.eu