Skip navigation

A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
  • A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
  • Előszó
  • 1. fejezet: A változatos élővilág kialakulásának feltételei és körülményei
    • 1.1. Az élet kialakulásához szükséges feltételek (fizikai és kémiai evolúció)
    • 1.2 A biológiai evolúció fontosabb állomásai
    • 1.3. A kontinensek helyzetének hatása az élőlények elterjedésére
    • 1.4. Az éghajlat hatása az élővilágra
    • Feladatok
    • Felhasznált és ajánlott irodalom
  • 2. fejezet: Az élőlények szerveződési szintjei
    • 2.1. Egyed alatti szerveződési (infraindividuális) szintek
    • 2.2. Egyed feletti (szupraindividuális) szintek
    • 2.3. A fejlődéstörténeti rendszerezés alapjai
      • 2.3.1. A törzsfejlődés bizonyítékai:
    • 2.4. A fejlődéstörténeti rendszerezés főbb csoportjai
    • 2.5. A rendszerezés alapegysége a faj
    • Kérdések - feladatok
    • Felhasznált és javasolt irodalom
  • 3. fejezet: Egysejtűek
    • 3.1. Prokarióták
      • Heterotrófok
      • Autotrófok
    • 3.2. Eukarióták
    • 3.3. Egysejtű állatok
    • 3.4. Egysejtű növények
    • 3.5. Gombaszerű egysejtűek
    • 3.6. Vírusok, mint élettevékenységeket átprogramozó „lények”
      • 3.6.1. A vírusok általános jellemzése
      • 3.6.2. A vírusok típusai
    • Kérdések - feladatok
    • Felhasznált és javasolt irodalom
  • 4. fejezet: Többsejtű növények
    • 4.1. Moszatok
      • 4.1.1. Zöld moszatok
      • 4.1.2. Barázdásmoszatok
      • 4.1.3. Sárgásmoszatok
      • 4.1.4. Barnamoszatok
      • 4.1.5. Vörösmoszatok
    • 4.2. Mohák (Bryophyta)
      • 4.2.1. A mohák jelentősebb rendszertani csoportjai
    • 4.3. Harasztok (Pteridophyta)
      • 4.3.1. A harasztok főbb rendszertani csoportjai
    • 4.4. Nyitvatermők (Gymnospermatophyta)
      • 4.4.1. A nyitvatermők rendszertani csoportjai
    • 4.5. Zárvatermők (Angiospermatophyta)
      • 4.5.1. A zárvatermők főbb rendszertani csoportjai
    • Kérdések – feladatok
    • Felhasznált és javasolt irodalom
  • 5. Többsejtű gombák és zuzmók
    • 5.1. Rajzóspórás gombák
    • 5.2. Járomspórás gombák
    • 5.3. Tömlősgombák
    • 5.4. Bazídiumos gombák
    • 5.5. Zuzmók
    • Kérdések – feladatok
    • Felhasznált és javasolt irodalom
  • 6. fejezet: Többsejtű állatok
    • 6.1. Szivacsok (Porifera) törzse
      • 6.1.1. A szivacsok általános jellemzése
      • 6.1.2. Szaporodásuk
      • 6.1.3. A szivacsok jelentősége
    • 6.2. A csalánozók törzse
      • 6.2.1. A csalánozók
      • 6.2.2. Csalánozók előfordulása
    • 6.3. Laposférgek
    • 6.4. Fonalférgek
    • 6.5. Gyűrűsférgek
    • 6.6. Puhatestűek (Mollusca)
      • 6.6.1. Kagylók
      • 6.6.2. Csigák
      • 6.6.3. Fejlábúak
    • 6.7. Ízeltlábúak (Arthropoda)
      • 6.7.1. A rovarok általános jellemzése
      • 6.7.2. A rovarok (hatlábúak) fontosabb rendszertani csoportjai
    • 6.8.Tüskésbőrűek (Echinodermata) törzse
    • 6.9. Előgerinchúrosok (zsákállatok) és fejgerinchúrosok törzse
    • 6.10. Gerincesek (Vertebrata)
      • 6.10.1. Halak (Pisces)
      • 6.10.2. Kétéltűek (Amphibia)
      • 6.10.3. Hüllők (Reptilia)
      • 6.10.4. Madarak (Aves)
        • A madarak fontosabb csoportjai - előfordulásuk
        • Jelentősebb madár rendek és példafajok 1
        • Jelentősebb madár rendek és példafajok 2
        • Jelentősebb madár rendek és példafajok 3.
        • Jelentősebb madár rendek és példafajok 4.
        • Jelentősebb madár rendek és példafajok 5.
        • Jelentősebb madár rendek és példafajok 6.
      • 6.10.5.Emlősök (Mammalia)
        • Rendszerezésük – elterjedésük 1.
        • Rendszerezésük – elterjedésük 2.
        • Rendszerezésük – elterjedésük 3.
        • Rendszerezésük – elterjedésük 4.
    • Kérdések – feladatok
    • Felhasznált és ajánlott irodalom
  • 7. fejezet: Hazai életközösségek
    • 7.1. Élőlények és környezetük
      • 7.1.1. Ökológiai alapfogalmak
      • 7.1.2. Az együttélés formái
      • 7.1.3. Az élőhelyek minősége
      • 7.1.4. A fülke (niche) fogalma
      • 7.1.5. A táplálék-piramis (Elton-piramis)
    • 7.2. Hazai erdők élővilága
    • 7.3. A füves területek élővilága
    • 7.4. A víz és vízpart élővilága
    • Kérdések - feladatok
    • Felhasznált és ajánlott irodalom
  • 8. fejezet: Magyarországon termesztett növények és védelmük
    • 8.1. Szántóföldi növénytermesztés
    • 8.2. Magyarországon termesztett zöldségfélék
    • 8.3. Magyarországon termesztett főbb gyümölcsfélék – régi magyar gyümölcsfajták védelme
    • Kérdések – feladatok
    • Felhasznált és ajánlott irodalom
  • 9. fejezet: Tenyésztett állatok
    • 9.1. Őshonos magyar háziállatok (nemzeti kincsek)
    • 9.2. Legelterjedtebb háziállatfajták
    • Kérdések – feladatok
    • Felhasznált és ajánlott irodalom
  • 10. fejezet: Az élő természet védelme
    • 10.1. Az élőlények sokféleségének (biodiverzitás) jelentősége és megőrzési lehetőségei
    • 10.2. Természetvédelem
      • 10.2.1 Nemzetközi természetvédelmi kategóriák
      • 10.2.2. Magyarországon alkalmazott természetvédelmi kategóriák
    • 10.3. Magyarország nemzeti parkjai
      • 10.3.1. Hortobágyi Nemzeti Park
      • 10.3.2. Kiskunsági Nemzeti Park
      • 10.3.3. Körös-Maros Nemzeti Park
      • 10.3.4. Aggteleki Nemzeti Park
      • 10.3.5. Bükki Nemzeti Park
      • 10.3.6. Balaton-felvidéki Nemzeti Park
      • 10.3.7. Őrségi Nemzeti Park
      • 10.3.8. Fertő-Hanság Nemzeti Park
      • 10.3.9. Duna-Dráva Nemzeti Park
      • 10.3.10. Duna-Ipoly Nemzeti Park
    • Kérdések – feladatok
    • Felhasznált és javasolt irodalom
  • 11. fejezet: Összegzés – gyakorlás – ellenőrzés
    • Feladatok
« Előző | Következő »

Felhasznált és ajánlott irodalom

Olvasnivaló

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/oshonos-gyumolcsfajtak-tunderkertben.html

Javasolt film: Kovács Gyula előadása Szarvason https://www.youtube.com/watch?v=d6xhhnnYmic

Projektek az őshonos gyümölcsök megmentéséért : https://www.youtube.com/watch?v=e8Qt7DY2d1M

Képek: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?album=1445&pid=18432#top_display_media

« Előző | Következő »