Skip navigation

2.2. Egyed feletti (szupraindividuális) szintek

Földünkön kialakult természeti rendszerek egyedek sokaságából állnak, melyek közt rendszert tudunk felállítani. Ezek az egyed feletti vagyis szupraindividuális szintek, mint a csoport, a populáció, a koalíció, a biocönózis, a biogeocönózis, a biom és végül maga a bioszféra.

A faj, mint egy lehetséges alapegység meghatározása

Azonos génállományú (azonos fajhoz tartozó) adott elterjedési területen együtt élő egyedek összessége, melyek ott túlélni és szaporodni képesek. Egy faj egyetlen egyede nem képes szaporodni és túlélni sem, ehhez hím és nőstény egyed ill. azok többszöröse szükséges. (ld. még lentebb)

Csoport

A csoport a társas szerveződés alapegysége.Ezt példákon keresztül érthetjük meg. Csoport például a szavannán együtt táplálkozó emlősök együttese, zebrák, gnúk, antilopok. De csoport a társas szerveződésben élő rovarok halmaza, mint például a hangyakolóniák, a méhek, darazsak kolóniái, vagy a majomcsapatok, a farkasok falkái.

A fentiek ellenére az ökológia a populációt tekinti alapegységnek.

Populáció

A populáció egy adott szempont szerint azonosnak tekintett egyedek halmaza. Ha ezt egy fajra alkalmazzuk, akkor egy adott területen túlélni és ott szaporodni képes, egy fajhoz tartozó egyedek alkotnak populációt. Például egy jól körülhatárolható erdő széncinege állománya egy populáció. Vagy egy nádasban élő, ott fészkelő nádi rigók összessége. Ez az úgynevezett faji minősítésű populáció fogalma. Ha kiterjesztjük ezt a fogalmat például azonos szempont szerint táplálkozó, de több fajból álló állatok egy élőhelyen időlegesen meglévő csoportjára, tágabb értelemben ez is populáció. Ilyen például a tavak iszappadjain táplálkozó parti madarak összessége tavaszi vagy nyári vonulásukon: cankók, godák, lilék, bíbicek, partfutók stb. táplálkoznak rövidebb-hosszabb ideig itt, ezért populációnak tekinthetjük őket. (pedig szaporodási közösséget nem alkotnak, mert külön fajokhoz tartoznak).Ha nem tágítjuk, hanem szűkítjük a populáció fogalmát, akkor egy állatfaj bizonyos fejlődési szakaszában, melyek adott területen együtt élnek, szintén tekinthető populációnak. Például bármely lepkefaj hernyóit, melyek egy réten fejlődnek (vegyük példának a kutyatej szender hernyóit), ez is tekinthető populációnak, bár maguk a hernyók nem alkotnak szaporodási közösséget.

Koalíció

A koalíció valamely szempont szerint azonosnak tekintett (hasonlóan viselkedő) populációk halmaza egy adott területen. Például egy erdő alján élő összes lágyszárú növény (csalán, tőzike, szeder, fecskefű stb.) együttese, melyek ugyan külön fajhoz tartoznak, de mint erdei árnyéktűrő aljnövényzet együtt élnek ott, így koalíciót alkotnak. Másik példa az erdő talaján lévő gerinctelen ragadozó rovarok koalíciója, mint például a futóbogarak és pókok összessége. A lomblakó madarak együttese is koalíció.

Életközösség (társulás vagy biocönózis)

Az együtt élő populációk bármely összességét akkor tekintjük közösségnek (biocönózisnak), ha a bennük fellelhető populációkat kapcsolatok fűzik össze. Az életközösség (társulás, biocönózis) magában foglalja az egy élőhelyen élő növények, állatok, gombák, mikroorganizmusok populációit is, mivel azok között különféle kapcsolatokat, sőt kapcsolat-rendszereket fedezhetünk fel. Például a talajban lévő gombaközösségektől függ a fenyőerdő fejlődése, ami meghatározza, hogy milyen aljnövényzet vagy állatvilág alakul ki a fenyőerdőn belül, melyek egymással is táplálkozási vagy egyéb kapcsolatban vannak.  Tehát itt kell megemlítenünk a táplálék-láncokat és a táplálkozási hálózatokat is, melyek a populációk közti kapcsolatok miatt is nevezünk így. Bármely életközösségben legalul vannak a szerves anyagot előállító növények (lágyszárúak, bokrok, fák), az azokkal táplálkozó növényevő állatok (nyúl, őz, levélrágó rovarok), majd az állatevő állatok (széncinege rovarokkal táplálkozik) és a csúcsragadozók (a karvaly elfogja a széncinegét).

Eddig élőlényekről és azok csoportjairól beszéltünk a természetben, azonban a Földön minden élőlény szorosan kötődik az élettelen természethez, a talajhoz, a kőzethez, az időjáráshoz, hőmérséklethez stb. Ha ezeket is figyelembe vesszük a rendszerünkben, akkor biogeocönózisról beszélünk.

Biogeocönózis

Az életközösség fizikai feltételeivel együtt alkotja a biogeocönózist. Az életközösségekhez tehát hozzávesszük az élettelen természeti egységeket is, amit itt a meghatározásban a “geo” szócska jelent.

Például egy erdei életközösség a megfelelő kőzeten lévő talajával, nedvességi és hőmérsékleti, klimatikus viszonyaival, mint fizikai tényezőkkel - befolyásolja az ott élő életközösséget, azok összetételét. Hasonlóképpen egy tó élettelen és élő tényezőinek összessége is biogeocönózis.

Biom (táj vagy tájegység)

A hasonló, nagyobb kiterjedésű, egységesnek látszó biogeocönózisok biom-okat alkotnak. Ilyen a Hortobágy, az osztrák Alpok, az összefüggő tundra vagy tajga.

Biomok
forrás: slideplayer.hu

A Föld biomjai együttesen alkotják a bioszférát, melynek mégis külön meghatározása van.

Bioszféra

A bioszféra a Földnek az élőlények által benépesített kérge. A kéreg szó alatt nemcsak a szárazföldeket kell értenünk, hanem minden olyan helyet, ahol bármilyen élőlény előfordul. Például a kb. 10 kilométer mély Mariana árokban, a tenger fenekén is élnek kemoszintetizáló baktériumok. A levegőben magasra felhatolnak néhány madárfaj vonuló csapatai, de sodródó baktérium spórákat találtak már 10 km magasan is. Ezáltal durván azt mondhatnánk, hogy a bioszféra a Föld 20 kilométeres felszíni sávjában alakult ki illetve létezik napjainkban.