6.2.1. A csalánozók
A csalánozók testfelépítése a bélcsíra (gasztrula) állapotban maradt meg, amelynek víztartalma 90 %-nál nagyobb. A bélcsíra ősbélüreggé alakult, amely az ősszájon át tart kapcsolatot a külvilággal.
forrás: elte.prompt.hu
Az állatok testét alkotó külső sejtrétegben található csalánsejtek a legjellegzetesebbek, amelyekről ez a törzs az elnevezését kapta. Ezek a sejtek a karszerű nyúlványaikban találhatók legnagyobb számban, így a táplálkozásban és a védekezésben van szerepük. A fogókarokon található „egyszer használatos” csalánsejtekkel bénítják meg áldozatukat. Érintés hatására automatikusan működnek: a sejtek felszínén egy-egy érzékelő tüske van, ha ehhez hozzáér egy állat, a csalánsejt fedele felpattan, majd a csalánsejtből hosszú fonal hurkolódik az áldozatra. A faltörő típusú csalánsejtből sebet okozó tüskék tűrődnek ki, és a fonalból hangyasav ömlik a sebbe, amelyek megbénítják az áldozatot.
forrás: sulinet.hu
A csalánozók táplálkozásáról elmondhatjuk, hogy ragadozók. A csalánozók minden sejtje egyénileg (diffúzióval) lélegzik, keringési rendszerük sincs, a táplálék egyenletes elosztását a vándorsejtek végzi, a bomlástermékeket minden sejt külön-külön választja ki, amelyet az űrbélbe vagy a környező vízbe ürítik.
A csalánozók ivartalanul is szaporodnak, melyet bimbózásnak nevezünk. Ekkor az egyed oldali részéről új, kisebb egyed fejlődik. A csalánozók regenerációs képessége nagyon jó. (A regeneráció az elpusztult részek újraképződését jelenti.) Kísérletileg bizonyították, hogy ha az állatokat több darabra darabolják, majdnem minden részéből új egyed képződik. Ha a hidra „feji részétől” hosszában pengével kettévágjuk, akkor néhány hét alatt mindkét rész kiegészül. (A hidra szó is erre a jelenségre utal, lásd Héraklésznak a lernai Hydrával kapcsolatos görög mitológiai történetét.) Ha egy csalánozónak hidra-és medúza alakja is van, akkor a hidra ivartalanul, a medúza ivarosan szaporodik.
A csalánozók mechanikai, kémiai, hő és fényingereket az egész testfelületükön veszik fel, mert elkülönült érzékszerveik nincsenek. Külső sejtrétegükben soknyúlványú, egymással összekapcsolódó idegsejtjeik vannak, amelyet diffúz idegrendszernek nevezünk. Ezzel az idegrendszerrel csak általános, az egész testre kiterjedő mozgásokat tudnak végezni, vagyis ha egy helyen megérintjük az állatot, az egész teste összehúzódik, mert az inger hatása az egész testen szétterjed, bár az ingerléstől távolodva egyre csökkenő erősséggel. Egy csalánozó semmiféle differenciált mozgást (értsd: csak bizonyos testtájra kiterjedőt) nem tud végrehajtani. Többségük váltivarú, az ivarsejtek a külső sejtréteg egyes sejttípusaiban termelődnek. Az ivartalan szaporodásuk bimbózással vagy kettéosztódással történhet.
Jelentősebb rendszertani csoportjaik:
Törzs: Csalánozók
Osztály: Hidraállatok
Faj: közönséges hidra, zöldhidra, fátyolos medúza
Osztály: Kehelyállatok
Faj: füles medúza (tengerekben)
Osztály: virágállatok
Faj : bíborrózsa, gombakorall, viaszrózsa stb. (tengerekben)
Zöld hidra
forrás: tisztajovo.hu
Fátyolos medúza
forrás: csaladinet.hu