2.1. Egyed alatti szerveződési (infraindividuális) szintek

Az egyeden belül is megfigyelhetők szerveződési szintek. A valódi egysejtűek (eukarióták: részletesebben lásd a 3. fejezetet) sejtjei molekulákból, sejtalkotókból épülnek fel. Sejtalkotók például a citoplazma, a maghártyával határolt sejtmag, a kloroplasztiszok vagy az állati sejtekben előforduló mitokondriumok, endoplazmatikus hálózat, Golgi-készülék stb. Sejtnek nevezzük az élővilág legkisebb, önálló életre képes alaki és működési egységét.

Az egysejtű és a többsejtű eukarióta szervezetek nem élesen különültek el egymástól az evolúció során. Az alacsonyabb rendű eukarióták között nemcsak egysejtű élőlények, hanem többsejtűek is megjelentek, melyek valószínűleg az osztódó sejtek együtt maradásával keletkeztek. A fejlődés során a sejtek között feladatmegosztás indult meg, melynek eredményeként jelent meg a sejttársulásos, a telepes és a szövetes szerveződésű élőlények. A különböző szerveződési formát az élőlény felépítése, az alkotó sejtek egymáshoz való viszonya határozza meg. A többsejtű élőlényekben található sejtek között eltérő mértékű együttműködés alakult ki, így különböző sejtszintű szerveződések jöttek létre:

Sejttársulás (sejthalmaz)

A sejttársulás olyan szerveződési forma, melyben az együttélő sejtek között még nincs munkamegosztás, ezért az evolúció oldalágának tekinthetők.

Algák sejttársulása
forrás: sulinet.hu

Telepes (álszövetes) szerveződés

A telepes élőlényeknél a sejtek között időleges munkamegosztás van.

Szivacsok felépítése, működése
forrás: sulinet.hu

Szövetes (hajtásos) szerveződés

A valódi szövetekkel rendelkező élőlények sejtjei között teljes munkamegosztás alakul ki, így megjelennek a szervek is.

A többsejtű élőlények sejtjei a térben sem egyformán rendeződtek, ezért a sejtek térbeli rendeződése is különböző szerveződési formákat hozott létre:

Fonalas

A fonalas elrendeződésű élőlényekben a sejtek egy irányban (egy dimenzióban) osztódtak.

Fonalas zöldmoszat (Békanyál)
forrás: blki.hu

Lemezes

A lemezes felépítés a sejtek kétirányú osztódásával jöttek létre. Az ilyen szervezettségű élőlények nagyon sérülékenyek voltak, így az evolúció során kihaltak.

Barnamoszat
foto: Ivan Bílek (naturfoto.cz)

Test

A testformával rendelkező élőlények létrejöttekor a sejtek a tér három irányában osztódtak.

Az eukarióta  többsejtű élőlényeket a külvilágtól egy jól felismerhető felületi réteg, a kültakaró – az állatok és az ember esetében a bőr - különíti el. A növényeket a bőrszövet határolja el környezetüktől.  A magasabb rendű többsejtű szervezeten belül vannak a sejtek, szövetek, szervek, (maga a bőr is egy szerv), szervrendszerek, melyek a szervezetet építik fel. Ezek az egyed alatti szintek, idegen szóval infraindivuduális szintek. Szövetnek nevezzük az azonos alakú és azonos működésű sejtek összességét. A növényeknél osztódó és állandósult szövetek vannak. Az állandósult szövetek csoportjába a bőr-, alap-, szállító-, kiválasztó és szilárdító szövetek tartoznak. Az állatoknál hám-, zsír-, porc-, csont-, szövet; laza-és tömöttrostos kötőszövet, valamint a vér (mint folyékony kötőszövet) építi fel a szerveket.

Szervről akkor beszélünk, ha egy meghatározott működés (életfolyamat) érdekében különböző sejtek és szövetek működnek együtt. Ha egy adott cél (például légzés) érdekében meghatározott szervek működnek együtt, akkor szervrendszer jön létre (itt a tüdő, a szív és a vér alkotja a szervrendszert). A szervrendszerek felépítése, működése alkotja a szervezetet. Szervrendszerei csak az állatoknak és az embernek vannak. A növények szervezete szervekből (gyökér, szár, levél, virág, termés) épül fel.

A kutya testfelépítése
forrás: sulinet.hu

Egy adott élőlény egy egyed, amely önálló életre képes és kölcsönös, folyamatos és aktív kapcsolatot tart fenn a külvilággal, tehát életjelenségeket mutat.