Skip navigation

6.7.2. A rovarok (hatlábúak) fontosabb rendszertani csoportjai

Rendszertani kategória

A csoport / faj megnevezése

Jellegzetességeik

Rend

Pikkelykék

Testüket háztetőszerűen elhelyezkedő kitinpikkelyek fedik, gyors mozgásúak, elsősorban szerves törmeléket fogyasztanak

Faj

Ezüstös ősrovar

Lakásokban gyakori, kerüli a fényt

Rend

Kérészek

Átváltozással fejlődnek. Lárváik oxigéndús folyóvizekben évekig fejlődik. A kifejlett állatok csak néhány óráig élnek, nem táplálkoznak. A levegőben párzanak

Fajok

Tiszavirág, tarka kérész

Nászrepülésük az úgynevezett „Tiszavirágzás”.  A kecsegék fontos táplálékai a lárvák

Rend

Szitakötők

Ősi rovarrend. Lárváik a vízben az imágók a szárazföldön ragadoznak. Átváltozással fejlődnek

Fajok

Kék légi vadász, óriás szitakötő, közönséges acsa

Magyarországon minden vizes élőhelyen előfordulnak

Rend

Csótányok

Rejtett életmódúak, elszaporodásuk egészségügyi gondot okozhat. Jellegzetes petecsomókat raknak

Fajok

Német csótány (svábbogár), konyhai csótány, amerikai csótány

Lakótelepeken gyakoriak, éjszaka (félhomályban, sötétben) aktívak. Lapos testük miatt a szűk réseken is beférnek

Rend

Termeszek

Államalkotó rovarok, csak a dolgozóknak van szájszervük, így ők etetik a cellulóztartalmú táplálékkal a hímeket, a királynőt és a katonákat

Fajok

 Fatermesz, kopt termesz

Mediterrán és trópusi területeken élnek, szaprofiták

Rend

Tojócsövesek

A csápjaik hosszabbak a testüknél. A petéiket tojócsöveikkel a talajba rakják. Ciripelő szerveik a szárnyon, hallószervük a lábon van. Többségük növényevő

Fajok

Lótücsök (lótetű), mezei tücsök, zöld lombszöcske, fűrészlábú szöcske

A lótücskök túlszaporodása jelentős kárt okoz a veteményesben. A fűrészlábú szöcske a leghosszabb (10 cm) rovar, hazánkban védett faj. Kifejléssel fejlődnek

Rend

Tojókampósok

Csápjaik a test félhosszánál rövidebbek Növényevők, petéiket a talajba rakják

Fajok

Olasz sáska, marokkói sáska, sisakos sáska

Bizonyos fajaik túlszaporodás esetén újabb helyre vándorolnak, ahol mindent lerágnak, ezt nevezzük sáskajárásnak. A sisakos sáska védett rovar. Kifejléssel fejlődnek

Rend

Tetűalakúak

Szárnyatlan, lapos testű élősködő állatok

Fajok

Hajtetű, lapostetű, ruhatetű,

Elsősorban madarakon, emlősökön, embereken élősködnek, vagy szaruanyagot fogyasztanak. Petéiket serkéknek nevezzük. Többségüknek szívó néhánynak rágó szájszerve van

Rend

Poloskák

Vízben és szárazföldön élő nagyon változatos megjelenésű és életmódú rovarok. Bűzmirigyük van

Fajok

Közönséges molnárpoloska, ágyi poloska, bogyómászó poloska, verőköltő bodobács,

Ragadozók, élősködők, növényevők

Rend

Kabócák

Többségük melegebb területen él, sok közöttük a növényi károsító. Ürülékük édes váladék: a  „mézharmat”. A hímek hangot adnak

Fajok

Óriás kabóca, énekes kabóca, gabonakabóca

A hímek hangot adnak. Hátoldaluk háztetőszerűen kúpos. Növényi nedvekkel táplálkoznak

Rend

Növénytetvek

Néhány milliméteres, növényi nedveket szívogató apró rovarok. Gyorsan, szűznemzéssel is szaporodnak. Ürülékük édes váladék: a  „mézharmat”

Fajok

Filoxéra (szőlőgyökértetű), levéltetű, pajzstetű

Tömeges elszaporodásuk miatt jelentős gazdasági kárt okoznak a növénytermesztés során. Gyakoriak a szárnyatlan fajok

Rend

Bogarak

A rovarok leggazdagabb fajszámú rendje. (Jelenleg ~400000 fajuk ismert.) Változatos megjelenésűek, minden élőhelyen előfordulnak. Kitines fedőszárnyuk van

Fajok

Bőrfutrinka, aranyos bábrabló, óriás csíbor, szegélyes csíkbogár, óriás nünüke, hétpettyes katica, tavaszi ganéjtúró, nagy hőscincér stb.

A futrinkáknak nagy, erős „futó” lábaik vannak. Rágó szájszervük van. Ragadozók vagy növényevők. A cincéreknek hosszú (antennaszerű) csápjuk van. Teljes átalakulással fejlődnek

Rend

Hártyásszárnyúak

 2 pár hártyás szárnyuk van, a potroh első szelvényei vékonyak ez az ún. „darázsderék”.Teljes átalakulással fejlődnek. Ragadozók, növényevők és paraziták lehetnek. Vannak közöttük államalkotó rovarfajok (pl .házi méh)

Fajok

Lódarázs, német-franciadarázs, közönséges méhfarkas, óriás gyilkosfürkész, nagy gubacsdarázs, kék fadongó, erdei vöröshangya, gyepi hangya.

A darazsak és fürkészek ragadozók.  A gubacsdarazsak , a méhek, poszméhek növényevők.  A hangyák mindenféle szerves anyagot elfogyasztanak (lebontók)

A méheknek óriási jelentőségük van a virágos növények beporzásában. Teljes átalakulással fejlődnek

Rend

Lepkék

Testüket sűrű kitinszőrzet borítja, amely a szárnyakon zsindelyszerű és „hímpornak hívjuk. Teljes átalakulással fejlődnek, lárváik a hernyók, melyeknek rágó szájszerve van. A kifejlett lepkéknek nyaló szájszervük („pödörnyelvük”) van. Teljes átalakulással fejlődnek

Fajok

Almamoly, ruhamoly, kutyatejszender, halálfejes lepke, káposzta lepke, rókalepke,  nappali pávaszem, boglárkalepke

A molylepkék, a szenderek barnásszürkés mintázatúak, éjszakai lepkék, tollas vagy fésűs csápjuk van. A nappali lepkéknek a végükön bunkósan megvastagodó csápjuk van, melyek közül a káposztalepke fehér színű, de többségük színpompás, tarkalepke

Rend

Kétszárnyúak

Egy pár szárnyuk van, a második pár szárnyuk „billérré” módosult, melynek az egyensúlyozásban van szerepe. Teljes átalakulással fejlődnek

Fajok

Házi légy, közönséges gyötrőszúnyog, árvaszúnyog, közönséges fürkészlégy

A legyeknek nyaló szájszervük,  a szúnyogoknak szúró-szívó szájszervük van

Rend

Bolhák

Testük oldalirányban lapított és kitinszőrzet borítja. Harmadik pár lábuk hosszabb és fejlettebb ugróláb

Fajok

Virágbolha, emberbolha

A kifejlett állatok paraziták

Hogyan működik a méhek társadalma?