7.1.1. Ökológiai alapfogalmak
Néhány ökológiai alapfogalom értelmezése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a hazai életközösségek elemzését megértsük.
Az előzőekben már utaltunk rá, hogy az élőlények akkor alkothatnak életközösséget, ha közöttük valamilyen kapcsolat (kölcsönhatás) van. A következőkben ezeket a kapcsolati formákat mutatjuk be.
Versengés (kompetíció)
A versengés, másnevén kompetíció egyedek vagy populációk közti negatív kapcsolat, melyben a résztvevő felek egymás túlélő- és szaporodó képességét kölcsönösen csökkentik, tehát mindkét versengő fél számára előnytelen. Ha két populáció közt versengés jön létre például a meglévő táplálékforrásokért, akkor a versengés kimenetele lehet az is, hogy mindkét populáció fennmarad, mivel valamilyen mértékben felosztják egymás közt a forrást. De lehet az is, hogy az egyik populáció teljesen kiszorítja a másikat az élőhelyről, amely ott kipusztul és/vagy más élőhelyet keres.
A természetben sok esetben vannak együtt élő populációk, melyek között a versengés nem túl erős. Ennek oka lehet, hogy az erőforrások nagy mennyiségben állnak rendelkezésükre, ezért nem következik be a gyengébb populáció kipusztulása az adott élőhelyről.
Ragadozás (predáció)
A csúcsragadozók előfordulása a természetben jelzi, hogy a piramisban az alatta lévő szinteken megfelelő mennyiségű táplálék-bázis van, tehát a táplálék-lánc gazdag, működőképes. Ha egy területen a csúcsragadozók mennyisége és sokszínűsége szegényedik, akkor a piramis alattuk lévő szintjein is elszegényedés figyelhető meg. Ez rendszerint emberi behatásra következik be. Tehát a csúcsragadozók figyelése önmagában is eszköz a kezünkben, hogy a természet összhangját figyelemmel kísérjük. A ragadozók zsákmányuk előfordulásának mennyiségétől is függenek. Ha a zsákmányállatok száma valami miatt csökken, akkor a ragadozók egyedszáma is csökkenni fog, ha felszaporodik, akkor pedig kis időeltolódással követi a ragadozó számának növekedése. Ezt nevezzük követő oszcillációnak, ami két egymással kissé eltolt kettős görbével jellemezhető. ( Pl. a kanadai hiúz és a sarki nyúl bizonyított késletett oszcillációja)
Ábra: Ragadozó-zsákmány késleltetett oszcilláció
Lotka-Volterra modell: N= zsákmányállat, P= ragadozó mennyiségének változását szemlélteti
A fentieken kívül befolyásolja még a ragadozó viselkedését a többféle zsákmányállat és azok egyedszámának változása, valamint a ragadozó hajlama a táplálék-váltásra (alkalmazkodás = adaptáció). Például: a kerecsensólyom fő tápláléka korábban az ürge volt, azok élőhelyének és egyedszámának erőteljes csökkenésével a kerecsensólyom áttért a hörcsög és a házi galamb vadászatára.