3.4. Egysejtű növények
Az ostoros egysejtűek csoportjába növényi és állati jellegű élőlények is tartoznak, így az ostoros moszatok képviselői együtt viselik a két csoport jegyeit. Növényi tulajdonságuk, hogy színtestük van és a klorofill segítségével fotoszintézissel állítják elő szerves anyagaikat. Állatokra jellemző tulajdonságuk, hogy sejtszáj, sejtgarat, emésztő űröcske és szemfolt sejtszervecskékkel rendelkeznek.
Zöld szemes-ostoros ábra
forrás: termeszettar.hu
Zöld szemes-ostoros mikroszkópos fotó
forrás: rewrite.origos.hu
Az ostoros moszatok táplálkozása mixotróf, mert az életkörülményektől függ, hogy heterotróf módon vagy fotoszintetizálva állítják-e elő a szerves anyagaikat. Jellegzetességeik alapján a tudósok azt feltételezik, hogy az ősi képviselőik lehettek az eukarióta növények, gombák és állatok szétválásának a kiindulópontjai.
A vizekben lebegő életmódot folytató barázdásmoszatok sejtfalát cellulóz építi fel, két ostorral mozognak, a klorofill- a,-c és a β-karotin színanyagaik segítségével fotoszintetizálnak. Magyarországon is előfordul a balatoni fecskemoszat.
Balatoni fecskemoszat
forrás: www.blki.hu
A kovamoszatok vázában a cellulóz mellett kova (SiO2 = szilícium-dioxid) is található, innen kapták nevüket. Ebbe a csoportba tartozik a diatoma.
Diatoma vulgaris
forrás: protist.i.hosei.ac.jp
A vörösmoszatok színanyagát a klorofill-a, -c, a a β-karotin és a fikoeritrin képezi.Elsősorban tengerekben élnek, vannak közöttük egysejtűek és telepes testűek is. A vérmoszat egysejtű.
A fotoszintetizáló járommoszatok egysejtűek vagy el nem ágazó fonalas felépítésűek és elsősorban édesvizekben; főleg lápokban fordulnak elő. Ide tartozik például a Closterium sp. és a Spirogyra.
Closterium sp. és a Spirogyra
forrás: protist.i.hosei.ac.jp