7. lecke: Ellenőrző kérdések
1. Milyen típusú és műfajú szövegeket szoktak általában sci-fi előtörténetéhez tartozónak tekinteni?
2. Jens Schröter szerint mikortól jelenik meg a sci-fi történetében az interakció mint a holográfia megkülönböztető jegye?
3. Miért tekintik a holográfiát „végső médiumnak”?
4. Hozzon példát arra, amikor a Star Trek „holokamrája” mint fikciós, diegetikus tér működik!
5. Jens Schröter szerint mikorra datálható az a fordulat, amikor a társadalmi utópiák átadták a helyüket a technikai médiumokhoz kapcsolódó utópikus elvárásoknak?
6. A holográfia technológiája a popkulturális alkotásokban miért kapcsolódik rendre össze az anyag fölötti totális uralom megszerzésének fantáziájával?
7. Verne Várkastély a Kárpátokban című regényében milyen technikai médiumok játszanak szerepet?
8. A regényben a narratív tevékenység és e médiumok hatása között milyen metaforikus kapcsolatok jönnek létre?
9. A regényben az operai megjelenítés és a technikai reprodukció között milyen értelmező, magyarázó kapcsolatok lehetségesek?
10. Timothy Mitchell A Kiállítás rendje című szövegében miből vonja le azt a következtetést, hogy a keleti kultúrák egzotikumára irányuló kolonialista diskurzus összefügg a modern terek megszervezésének vizuális logikájával?
11. Miért gondolja Mitchell, hogy a kiállítási terek és gazdaság terei között egyfajta fúzió jött létre a modernitásban?
12. Miben különbözik egymástól a klasszikus detektívtörténet és a kemény krimi?
13. Bényei Tamás szerint a krimi miért „metafizikus” műfaj?
14. Állítson szembe egymással érveket, miszerint a krimi konzervatív-ideologikus, valamint hogy kritikai műfaj!
15. Magyarázza metareflexív összefüggésekben A gonosz arcai nyomozójának alábbi fejtegetését:
„Egy regény, egy színdarab vagy egy film, Münster, nem más, mint kipreparált élet. Foglyul ejtett, kitömött élet, amelyet azért hoznak létre, hogy könnyedén, egyszerűen megszemlélhessük. Hogy a jelenből kilépve bizonyos távolságból nézegethessük… egyetértesz ezzel?”
– Igen – felelte Münster –, lehet…
– Ha már most a mesterséges, kitömött változatban is szükség van bonyodalomra és vezérmotívumra, hogy egyben maradjon, ugyanennek kell érvényre jutnia az eredeti esetében, a valódi életben is. Ez a poén az egészben.
– Poén?
– Igen, a poén. Persze, ha akarod, választhatod azt is, hogy poéntalan életet élsz… akkor nézd visszafelé a filmet, vagy tartsd a könyvet fejjel lefelé olvasás közben… csak azt ne hidd, hogy megértettél valamit, mert tudod, nemcsak egy poén létezik, hanem poének ezrei…poénsorozatok…mintázatok….törvényszerűségek…determinánsok.” (232–233.)
16. Milyen műfaji hagyományt idéz meg a Bridget Jones? Mi révén és milyen módon kapcsolódik ehhez a műfaji hagyományhoz? A szingliregény műfaja mellett milyen más műfaji hagyományt idéz meg a Terézanyu? Miben érhető tetten kettejük különbsége?
17. Mennyiben tekinthető feminista szövegnek a Bridget Jones? Hozzon szöveges példákat érvei alátámasztására!