2.4. Az ismeretszerzés lépései
Vit Hejni és Milan Hejni munkája nyomán Szendrei Julianna az ismeretszerzés, fogalomalkotás induktív folyamatának hatlépéses modelljét írta le (C. Neményi E., R. Szendrei J. 2001). A lépések egymásra épülnek, és bármelyiknek a kihagyása megakasztja az absztrakciós folyamatot, és sérül a fogalom, az ismeret.
1. Ráhangolódás
A tanulók érdeklődésének felkeltése a téma szépségének, érdekességének bemutatásával, játékkal, bűvészkedéssel. A ráhangolódást kiválthatja a tudásvágy, olyan ismeret megszerzésének igénye, amely élményt nyújt, emeli az egyén kompetenciáját, vagy segíti az életben való eligazodást. Az érzelmek tudatos stimulálása segít az ismeretek felkutatásában, átélésében, rögzítésében.
2. Konkrét tapasztalatok
A megismerés folyamatában változatos konkrét formában mutatjuk be az új ismereteket, így a sokféle reprezentációban bemutatott egyedi modelleken szerzett tapasztalatok biztosítják a közös tartalom felfedezését.
3. Univerzális modellek
A konkrét modelleken szerzett tapasztalatok számának növelésével kialakul a modellek lényeges tulajdonságait egyesítő, a fogalom, ismeret működését legjobban jellemző modell, vagy modellek, ezek az univerzális modellek. Fontos, hogy az univerzális modellek hosszú ideig működjenek a konkrét tapasztalatokba ágyazottan, így érhető el a biztos tudás.
5. Kikristályosodás: az új ismeret beépül a meglévő ismeretek rendszerébe.
Asszimilációról beszélünk, ha az új ismeret a korábbi rendszer struktúrájának megváltoztatása nélkül be tud épülni.
Akkomodációról beszélünk, ha az új ismerethez a régi rendszert át kell értékelni, a régi rendszernek alkalmazkodni kell (Skemp, 1975, p 56).
A tanításban nagyon fontos megkülönböztetni azokat a megállapításokat, amelyek bizonyos későbbi ismeretek birtokában megváltoznak, és azokat, amelyek nem. Például a természetes számok körében csak akkor tudjuk elvégezni a kivonást, ha a kivonandó nem nagyobb a kisebbítendőnél. Ezt a feltételt azonban nem sulykolhatjuk örökérvényű szabályként, hiszen a negatív számok bevezetésével már ez a művelet is elvégezhető. Ellenben a 0-val osztás semelyik számkörben sem végezhető el.
6. Automatizálódás: pszichikus energia szabadul fel más tevékenységek számára.
Az egyes szakaszok nem elkülönülve egymás után következnek, az ismeretek fejlődése a szintek közötti oda-vissza lépkedéssel valósul meg.
Kövessük végig a szinteket a természetes szám fogalmának alakulásában:
1. Ráhangolódás: mennyiségi összehasonlítások, több-kevesebb összehasonlítás például osztozkodás, társasjátékozás közben.
2. Egyedi modellek: 3 csokoládé, 3 autó, 3 alma, stb.
3. Univerzális modellek: ujjak, korongok, pálcikák, számegyenes, pénzérmék, amelyekkel az egyedi modellek bármelyike modellezhető.
5. Kikristályosodás: a számokkal konkretizálás nélkül is tud műveletet végezni, megismeri a tulajdonságait.
6. Automatizálódás: műveletek, tevékenységek számokkal, szöveges feladatok, egyenletmegoldás.
A fogalomalkotás hosszú folyamat, nem szabad az egyes lépéseket siettetni, és figyelni kell arra, hogy a tanulók nem egyforma tempóban jutnak el az egyes szintekre.