Skip navigation

2.2. A reprezentáció szintjei

A Piaget-féle fejlődési szakaszok életkorhoz kötöttsége megkérdőjelezhető, hiszen függ az egyén fejlettségétől, a vizsgált tartalomtól. Ezt a problémát küszöböli ki a Bruner által leírt reprezentációs elmélet, amely szerint az ismeretszerzés három síkon, három reprezentációban megy végbe, amelyek egymásra épülnek. Ezek a síkok a következők:

1. Materiális sík (enaktív sík)

Az ismeretszerzés konkrét tárgyi tevékenységeken megy végbe (eszközök használata).

2. Képi sík (ikonikus sík)

Az ismeretszerzés szemléletes képek, elképzelt szituációk segítségével történik (Venn-diagram, szöveges feladatok szakaszos ábrázolása, ágrajzok, stb.).

3. Szimbolikus sík

Ismereszerzés matematikai szimbólumok, és a nyelv segítségével. A szimbólumok elszakadnak a konkrét tárgyi megvalósulásuktól, saját jelentésük van.

A matematika tanításában rendkívül fontos, hogy sokféle, változatos tárgyi tevékenységgel alapozzuk meg a képi ábrázolás tanítását, és csak ezek után, ezekre építve kezdhetjük a szimbolikus reprezentációk alkalmazását. A megfelelő előkészítés hiányában a szimbolikus módszerek üres formulákat jelentenek csupán, amelyeket a tanulók képtelenek lesznek új helyzetekben alkalmazni.

A következő példa azt szemlélteti, hogy ugyanazon probléma hogyan jelenhet meg a három reprezentációban, ezáltal egymásra épülve különböző életkorokban a megfelelő szinten megoldható.

Példa:

Egy udvarban tyúkokat és nyulakat láttam. Megszámoltam, hogy hány fejük és hány lábuk van, 5 fejet és 14 lábat számoltam össze. Hány tyúkot és hány nyulat láttam az udvarban?

Materiális sík

Képi sík

Szimbolikus sík

Vegyünk 5 korongot, ezek lesznek a fejek.

Vegyünk 14 pálcikát, ezek lesznek a lábak.

 

 

 

 

 

Rakjunk minden fejhez két-két lábat, mert minden állatnak van legalább két lába.

 

 

 

 

A megmaradt lábakat rakjuk ki kettesével, mert a nyulaknak kettővel több lába van, mint a tyúkoknak.

Így láthatjuk, hogy még 2 fejnek jutott plusz két láb, 3 fejnek nem jutott.

Tehát 2 nyulat és 3 tyúkot láttam az udvarban.

Rajzoljunk 5 kört, ezek lesznek a fejek:

 

 

 

 

 


Rajzoljunk minden fejhez két-két lábat, mert minden álaltnak van legalább két lába.

Ezzel 2∙5=10 lábat rajzoltunk le.

 

Maradt még 14 – 10 = 4 láb.

Ezeket kettesével kiosztva

4 : 2 = 2 állatnak jut még két láb. Marad 3 kétlábú állat.

 

Tehát 2 nyulat és 3 tyúkot láttam az udvarban.

 

Jelöljük a tyúkok számát x-szel, a nyulak számát y-nal.

A fejek száma:

x + y = 5

A lábak száma:

2x + 4y = 14

Az egyenletrendszert az egyenlő együtthatók módszerével oldjuk meg:

Szorozzuk meg az első egyenlet mindkét oldalát 2-vel:

2x + 2y = 10

A másik egyenlet:

2x + 4y = 14

 

 

Vonjuk ki a második egyenletből az elsőt:

2y = 4

Osszuk el az egyenlet mindkét oldalát 2-vel:

y = 2

x = 5 – 2 = 3

Tehát 2 nyulat és 3 tyúkot láttam az udvarban.

 

Érdemes megfigyelni, hogy mindhárom síkon ugyanazokat a lépéseket végeztük el! A materiális síkon a kezünkben levő tárgyak miatt szükségtelen volt a számolás, amire a képi síkon a megmaradt lábak számának meghatározásához szükségünk volt, ugyanezeket a műveleteket a szimbolikus síkon az egyenletrendszer megoldási lépései indokolják. Mennyivel hasznosabb a bennük rejlő valóságos tartalom megismerése a formális, később gyorsabb, és nagyobb számoknál szükséges módszernél! Sok helyen a hasonló feladatokat próbálgatással oldják meg a gyerekek, aminek sokkal kisebb a gondolkodásfejlesztő hatása, hiszen nem mutatja a későbbi, általánosabb módszer lépéseit.