Skip navigation

1.5.2.4. A változás jövőképének kommunikálása

A változás jövőképe semmit nem ér, ha a kommunikációja nem megfelelő. A sikertelen kommunikáció oka azonban gyakran nem a kommunikációs aktusban, hanem a megelőző lépések során elkövetett hibákban keresendő.  

  • Ha az embereknek nincs veszélyérzetük, nem érzik, hogy tenni kell valamit, akkor nincs „fülük” az új jövőképre.
  • Ha a változást irányító csapat nem megfelelő, akkor vagy nem tudnak megfelelően kommunikálni, vagy hiteltelenek.
  • Ha a változás jövőképe nem megfelelő, akkor azt nem is lehet megfelelően kommunikálni (silány árut nem lehet jól eladni).

A változás jövőképét racionálisan és emocionálisan is el kell adni az embereknek a kommunikáció során. A racionális érvelés általában egyszerűbb: a jelenbeli állapot tarthatatlanságát vagy a jövőbeli állapot előnyeit tényekkel alá lehet támasztani. Az emocionális meggyőzés nehezebb feladat: arra akarjuk rávenni az embereket, hogy hagyjanak fel a szokásaikkal és hozzanak áldozatot a változtatás érdekében. Gyakori hiba, hogy az emocionális meggyőzés elmarad, és az is jellemző, hogy a vezetők illetve az irányító csapat azt várja el az emberektől, hogy azonnal értsék meg és fogadják el a változtatási törekvéseket – azokat a tényeket és elképzeléseket, amelyekkel ők maguk már hetek-hónapok óta foglalkoznak.  Hiba az is, ha abból az elavult vezetői felfogásból indulnak ki, hogy „a beosztottnak nem kell mindent értenie”, és a kommunikáció során a tényközlésre szorítkoznak, az indoklás, a magyarázat elmarad.

A változási jövőkép eredményes kommunikációját segíti, ha:

  • Az üzenet egyszerű, érthető, szakzsargontól mentes. Az érthetetlen szakszöveg gyanakvást szül és a kirekesztettség érzetét kelti a dolgozókban.
  • Az üzenetet hasonlat, metafora, példa támasztja alá.
  • Többféle kommunikációs csatornát alkalmaznak. A szervezet informális kommunikációs csatornái is fontosak; az ezeken keresztül érkező üzenetek gyakran hitelesebbek a dolgozók szemében.
  • Az üzenetet többször megismétlik. A változási jövőkép kommunikálása ne a marketing osztály belső PR projektje legyen, hanem olyan üzenet, amelyet minden vezető minden lehetséges fórumon és kontextusban elmond.
  • A vezetőség magatartása is a változási jövőképet „kommunikálja”. Ezt tekintjük személyes példamutatással való vezetés. A változás célkitűzéseinek ellentmondó vezetői magatartás teljesen aláássa a változási törekvést. Úgy nem lehet költségcsökkentést hitelesen kommunikálni, ha közben milliókért újítják fel az igazgató irodáját, és úgy nem lehet kliensközpontúságot hirdetni, ha a vezetőket nem érdeklik a kliensektől érkező panaszok.
  • A változási jövőkép kommunikálása kétirányú folyamat; a dolgozóknak van lehetőségük a visszacsatolásra. Ezzel egyrészt megfogalmazhatják kételyeiket, félelmeiket, a vezetés pedig tud ezekre reagálni. Másrészt kontrollt is jelent: vajon jók-e az elképzelések.