Skip navigation

1.5.2.3. A változás jövőképének és stratégiájának kialakítása

A változásokat sem tekintélyre alapozott, indoklás és jövőkép nélküli utasítással, sem apró részletekben elmerülő mikromenedzseléssel nem lehet megoldani. Autokratikus parancsokkal ritkán lehet magatartásbeli változást elérni. Ez vagy nyílt ellenállást vált ki, vagy a szervezet tagjai látszólag együttműködnek, valójában azonban elszabotálják a változást. Ezt a problémát sokszor mikromenedzseléssel próbálják meg orvosolni a vezetők: a dolgozóknak részletesen meghatározzák, mit kell csinálni, majd folyamatosan ellenőrzik őket. Ez jó megoldás lehet a változás bizonyos akadályainak leküzdésére, de elfogadhatatlan mértékű időráfordítást igényel és teljesen elaprózza a változtatást. Ezért fontos meghatározni azt a jövőképet, elérendő jövőbeli állapotot, amelybe a szervezet a változással el kíván jutni, valamint azt a stratégiát, melynek segítségével a szervezet eléri a kitűzött jövőbeli állapotot. Egy reális és vonzó jövőkép elérése érdekében szívesebben dolgoznak az emberek, mint ha indoklás, magyarázat nélkül fogalmaznak meg feléjük elvárásokat.

A változás jövőképe három célt szolgál:

  • Világossá teszi a változás célját. Leírja a változás kiváltó okát és levezeti, hogy abból milyen átalakítások következnek, valamint, hogy az átalakítások milyen jövőbeli állapotot rajzolnak ki.
  • Reményt ébreszt azzal, hogy bemutatja, hogy a problémás helyzetből van kiút, vagy azt, hogy egy adott lehetőség kihasználása, megragadása milyen kedvező fejleményekkel jár.
  • Koordinálja az emberek tevékenységét. A világos jövőkép lehetővé teszi, hogy az emberek önállóan, de koordináltan, az eltervezett jövőkép megvalósítása érdekében cselekedjenek.

A jó változtatási jövőkép jellemzői:

  • Elképzelhető: szemléletesen bemutatja a jövőt, és a szervezet minden tagja látja benne a saját helyét, szerepét.
  • Kívánatos: megfelel a kulcsszereplők hosszú távú érdekeinek. A változás sértheti egyes szereplők érdekeit, de a kulcsszereplők (tulajdonosok, vezetők, fontos szervezeti tagok, partnerek, szponzorok) hosszú távú érdekeit figyelmen kívül hagyó szervezet az önpusztítás útján halad. A jövőkép feladata, hogy összehangolja a kulcsszereplők érdekeit.  
  • Megvalósítható: elérhető, de kihívást jelentő stratégia áll mögötte. Az a jövőkép, ami teljesíthetetlennek tűnik, nem ösztönöz cselekvésre. De az sem fog alapvető változást előidézni, amelyik csak óvatos célokat, minimális elvárásokat fogalmaz meg.
  • Erőforrást rendel a célokhoz: A változtatási stratégiának tartalmaznia kell a változáshoz szükséges erőforrások előteremtésére vonatkozó elképzeléseket is.
  • Egyértelmű: útmutatást ad, érthető. A jó jövőkép iránymutatást ad a dolgozóknak arra vonatkozóan, hogy mit várnak tőlük, mit kell csinálniuk. Azok az elvárások, amelyeket az emberek nem tudnak összefüggésbe hozni a napi tevékenységükkel, hasznavehetetlenek.
  • Rugalmas: teret ad az egyéni kezdeményezéseknek, a körülményeknek megfelelően változtatható.
  • Kommunikálható: a jó jövőkép könnyen elmagyarázható. A használhatatlan általánosság és az aggályos részletezettség egyaránt elkerülendő.