Tesztkérdések VIII.
1. Milyen optikai módszerrel lehet anyagok jellemzőit, összetételét vizsgálni?
Interferometria.
Spektroszkópia.
Ellipszometria.
Reflexió mérése.
2. Melyik tartozik a rezgési spektroszkópia tárgykörébe az alábbiak közül?
UV spektroszkópia.
Látható (VIS) spektroszkópia.
Raman spektroszkópia.
Fluoreszcencia spektroszkópia.
3. Melyik hullámhossz-tartományban dolgozik a Raman-spektroszkópia?
Röntgen.
Ultraibolya.
Látható és infravörös.
Mikrohullámú.
4. Melyik nem befolyásolja az alábbiak közül a spektroszkópiai átmenet sávszélességét?
Nyomás.
Részecske sebessége.
Megvilágító intenzitás.
A részecske alakja.
5. Mit mond ki a Franck-Condon elv?
A legvalószínűbb átmenet a rezgési alapállapotból a függőlegesen fölötte levő gerjesztett állapotba irányul.
Egy átmenet megengedett vagy tiltott volta az alap- és gerjesztett állapot hullámfüggvényeinek szimmetriatulajdonságaitól függ.
Elektronátmenet során az elektron spinállapota nem változhat meg
6. Mit mond ki Lambert-Beer törvény?
Egy spektrumvonal (sáv) intenzitása az átmeneti dipólusmomentum négyzetével arányos.
Exponenciális összefüggés van a transzmittancia illetve az anyag abszorpciós együtthatójának és a fényút hosszának a szorzata között.
Egy átmenet megengedett vagy tiltott volta az alap- és gerjesztett állapot hullámfüggvényeinek szimmetriatulajdonságaitól függ.
Rugalmatlan szórás csak akkor figyelhető meg, ha a szórási folyamat során megváltozik a közeg polarizálhatósága.
7. Mit mond ki a Laporte-féle kiválasztási szabály?
Egy átmenet megengedett vagy tiltott volta az alap- és gerjesztett állapot hullámfüggvényeinek szimmetriatulajdonságaitól függ.
Elektronátmenet során az elektron spinállapota nem változhat meg.
Szimmetriacentrummal rendelkező komplexekben és atomokban csak azok az átmenetek megengedettek, melyek a paritás megváltoztatásával járnak.
Inverzió centrummal rendelkező molekulák esetében egy normál rezgés vagy csak IR, vagy csak Raman aktív lehet.
8. Melyik igaz az alábbiak közül az interferometrikus spektrométerekre?
A mintáról érkező fényt felbontás nélkül vezetjük a detektorra, a spektrumot Fourier transzformációval határozzuk meg.
A fény igen kis hányada jut a detektorra, ez a zajszint meghatározója.
Az időbeli felbontás csak a detektor válaszidejétől függ, ha egy adott hullámhosszon mérünk.
A detektorjel szimplex, mert egy mérési pont csak a rés által kiválasztott tartományra vonatkozó intenzitásinformációt, és a zajt hordozza.
9. Melyik állítás nem igaz a Raman-effektusra az alábbiak közül?
Csak akkor figyelhető meg, ha a szórási folyamat során megváltozik a molekula polarizálhatósága.
Az eltolódás mértéke nem függ a gerjesztő fény hullámhosszától.
A rugalmatlan szórás valószínűsége kicsi, minden 108 fotonból egy szenved rugalmatlan szórást.
Az eltolódás mértéke nem függ a molekula tulajdonságaitól.
10. Mit nevezünk fluoreszcenciának?
Az elektron egy gerjesztést követően ns-mikrosec-on belül relaxál, az emisszió megszűnik.
Az emisszió a gerjesztést követően csökkenő intenzitással 1- 100-mikrosec-on belül szűnik meg.
Egy gerjesztett állapotban lévő átmenetből a beérkező fotonnal együtt egy újabb foton is távozik, miközben az átmenet relaxál.
Két foton együttes elnyelődésekor emittálódik egy dupla energiájú foton.