- C1: Optikai alapok az ELI-ALPS tükrében - MSc
- Bevezető I.
- A lézerfizika alapelvei és bevezetés a nemlineáris optikába I.
- A lézerműködés alapelvei
- Gerjesztett kvantumállapotok spontán emissziója
- Indukált abszorpció és emisszió
- Populácóinverzió és erősítés
- Pozitív visszacsatolás és lézeroszcillációk
- Abszorpció telítődése
- Abszorpció és indukált emisszió, kvázi-klasszikus leírás
- Abszorpciós hatáskeresztmetszet, homogén vonalkiszélesedés
- Abszorpciós hatáskeresztmetszet, inhomogén vonalkiszélesedés
- Vonalkiszélesedést okozó hatások
- Gyakori lézerátmenetek paraméterei
- Rezonátorok
- Pumpálás
- Tesztkérdések I.
- A lézerműködés alapelvei
- A lézerfizika alapelvei és bevezetés a nemlineáris optikába II.
- A lézerfizika alapelvei és bevezetés a nemlineáris optikába III.
- Folytonos üzemű lézerek: rate-egyenletek, 4-nívós séma
- Lézerek hangolása
- Sokmódusú lézeroszcilláció homogén frekvenciakiszélesedés esetén
- Sokmódusú lézeroszcilláció inhomogén frekvenciakiszélesedés esetén
- Transzverzális egymódus-szelekció
- Longitudinális egymódus-szelekció
- Fabry-Perot etalonok, mint módusszelektív elemek
- Egymódus-szelekció egyirányú gyűrűrezonátorok segítségével
- Lézerfrekvencia fluktuációi és frekvenciastabilizáció
- Lézerintenzitás zaja és zajcsökkentés
- Q-kapcsolás
- Móduscsatolás (Mode locking)
- Tesztkérdések III.
- A lézerfizika alapelvei és bevezetés a nemlineáris optikába IV.
- Bevezetés a nemlineáris optikába
- Tesztkérdések IV.
- Az optikai méréstechnika alapjai I. - Az optikai méréstechnika eszközei
- Az optikai méréstechnika alapjai II. - Interferometria
- Az optikai méréstechnika alapjai III. - Fényszórás, polarizáció
- Az optikai méréstechnika alapjai IV.
- Tartalomjegyzék
- Bevezetés
- UV-látható spektroszkópia
- Infravörös spektroszkópia
- Raman spektroszkópia
- Lumineszcencia (fluoreszcencia) spektroszkópia
- Tesztkérdések VIII.
- Vékonyrétegek I.
- Vékonyrétegek II.
- Vékonyrétegek III.
- Vékonyrétegek IV.
Bevezetés a nemlineáris optikába
A nemlineáris optika azon fizikai jelenségeket vizsgálja, melyek akkor figyelhetők meg, amikor fény és anyag kölcsönhatása során a fény elegendően intenzív ahhoz, hogy megváltoztassa a közeg optikai tulajdonságait. Ez esetben az anyagi közeg optikai térre való válasza függ a bejövő tér erősségétől.
ε0 a vákuum elektromos permittivitása, χ(1) a lineáris szuszceptibilitás, χ(2) és χ(3) a másod- és harmadrendű nemlináris optikai szuszceptibilitások. Az (1) kifejezésben feltettük, hogy a polarizáció adott t időpontban az elektromos térerősség pillanatnyi értékétől függ csak. Ez a közelítés veszteség- és diszperziómentes, nemrezonáns közeg esetén állja meg a helyét. Általánosságban, a nemlineáris szuszceptibilitások a bejövő terek frekvenciájától függnek.
Elektronikus nemlinearitást mutató szilárdtestben χ(1) egységnyi értékű, χ(2) ~ 1.94×10−12 m/V, χ(3) 3.78×10−24 m2/V2.