Nyelfejlődési zavarok kognitív alapjai
- Nyelvfejlődési zavarok
- Bevezetés
- Tartalomjegyzék
- Definíciók
- I. Beszédhiba, beszédzavar, beszédfogyatékosság
- II. Nyelvfejlődést meghatározó tényezők
- III. Tipikus menetű és ütemű beszéd-és nyelvi fejlődés
- IV. Nyelvfejlődési zavarok meghatározásának terminológiai változásai
- V. Nyelvfejlődési zavarok osztályozási lehetőségei
- VI. A Specifikus Nyelvfejlődési Zavar (SLI)
- VII. Szindrómaspecifikus nyelvfejlődési zavarok: Down szindróma
- VIII. Szindrómaspecifikus nyelvfejlődési zavarok: Williams-szindróma esetén
- IX. Szindrómaspecifikus nyelvfejlődési zavarok: autizmus esetén
- X. Hallássérültek nyelvi-és beszédfejlődésének jellemzői
- 1. A hallássérülés definíciója
- 2. A hallássérülés mértéke
- 3. A hallássérülés okai
- 4. A hallássérültek beszédfejlődésének sajátosságai (a hangzó magyar nyelv tekintetében)
- 5. A jelnyelv
- 6. A hallás vizsgálata
- 7. Hallásjavító eszközök
- 8. Hallásszűrés és diagnosztika
- 9. A hallássérültek ellátásának színterei
- 10. Hallássérülteket ellátó intézmény a Dél-alföldi régióban:
- 11. Mi az Ön teendője hallássérülés-gyanú esetén?
- Összegzés
- Linkajánló
- Irodalom
- XI. Nyelvfejlődési zavarok diagnosztikus lehetőségei
- XII. Beszédfogyatékosok ellátórendszere
- 1. Logopédiai ellátórendszer kialakulásának története
- 2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek
- 3. Beszédfogyatékosság meghatározása
- 4. Beszédfogyatékosság diagnosztizálása
- 5. Az ellátás közoktatási intézményei
- 6. Beszédfogyatékosok ellátása a többségi intézményekben integrált nevelés, oktatás keretében
- 7. A beszédfogyatékosok jogai a közoktatásban
- Összegzés
- Irodalom
Összegzés
Értelmi fogyatékossággal együtt járó szindrómák és állapotok esetén a beszéd-és nyelvelsajátítás sajátos utat követ. Általánosan megállapítható, hogy minőségi, mennyiségi és időbeli eltérések mutatkoznak mind az expresszív, mind a receptív nyelvhasználat tekintetében, illetve a kommunikáció funkcióinak működtetése szempontjából. Down-szindrómás gyermekek esetében a beszédészlelés, beszédmegértés szintjének működése megelőzi a kifejező beszéd szintjét, szókincsbeli, grammatikai elmaradások és alaki beszédhibák felnőtt korban is fennállnak. Kiemelkedő azonban a kommunikációs késztetés, szociabilitás és az utánzás relatív jó működése.