Összegzés

A beszéd-és nyelvfejlődési zavarok részben járulékos jelleggel jelentkeznek más fogyatékosság, zavar, károsodás, funkciózavar-vagy kiesés esetén, vagy önálló, csak a beszéd-és nyelvfejlődésre korlátozottan, abban vezető tüneti képpel. A beszéd kései indulása a tudományok, elsősorban az orvostudomány, pszichológia, pedagógia, nyelvészet, gyógypedagógia, logopédia figyelmének középpontjában volt kitüntetetten a huszadik század második felétől. A terminológiai sokszínűség, és ezzel együtt átfedések jellemzik az elnevezéseket.  A megkésett beszédfejlődés, akadályozott beszédfejlődés, fejlődési diszfázia a közelmúltig (1990-es évek) a logopédia terminológiai eszköztárában aktívan jelen volt, de a paradigmaváltás a specifikus nyelvfejlődési zavar, mint kutatási és fejlesztési-pedagógiai kategória széles körű szakmai elterjedése irányában a jelen elmélet és gyakorlat feladata a logopédus szakmán belül is.