Irodalom

Bakos Ferenc (2001): Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bakos József (1984): Bevezetés a nyelvtudományba. Tankönyvkiadó, Budapest.

Buda Béla (1988): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. In: A kommunikáció alapjai szemelvénygyűjtemény. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, Budapest. 13-53., 57-72.

Cole, M. és Cole, S. R. (1998): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.

Crystal, D. (2003): A nyelv enciklopédiája. Osiris, Budapest.

Deme László (1987): A beszéd és a nyelv. Tankönyvkiadó, Budapest.

Fülöp Géza (1990): Információ és kommunikáció. In T. Molnár Gizella (2003, szerk.): Bevezetés az emberi kommunikáció történetébe. JGYF Kiadó, Szeged. 8-15.

Gazzaniga, M. S. és Sperry, W. (1967): A nyelv az agyféltekék idegösszeköttetéseinek átvágása után. In: A nyelv keletkezése. Kossuth Könyvkiadó. VÁROS?139-162. 

Gászpor Réka (2003): Verbális és nonverbális kommunikáció. PONTfix Kiadó.

Gászpor Réka (2010): Bevezetés a kommunikációelméletbe. A kommunikáció jelensége.  Scientia Kiadó, Kolozsvár.

Kálmán László és Trón Viktor (2007): Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Kenesei István (2004, szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Lázár Judit (2001): A kommunikáció tudománya. Balassi Kiadó, Budapest.

Lenneberg, E. H. (1964): A nyelv – biológiai szempontból. In: A nyelv keletkezése. Kossuth Könyvkiadó.VÁROS? 111-129. 

Lukács Ágnes (2006): Nyelvelsajátítás. In: Kovács Ilona és Szamarasz Vera Zoé (szerk.): Látás, nyelv, emlékezet. TYPOTEX, Budapest. 95- 109.

N. Horváth Béla (2006): Gyakorlati kommunikáció. Pont Kiadó, Budapest.

Péli Péter (2009): Beszélő majmok, kétkedő nyelvészek. Online megtekintés: http://www.nyest.hu/hirek/beszelo-majmok-ketkedo-nyelveszek. Megtekintve: 2015. április 3.

Pléh Csaba (2006): A nyelv keletkezése. In: Kovács Ilona és Szamarasz Vera Zoé (szerk.): Látás, nyelv, emlékezet. TYPOTEX, Budapest. 59-75.

Putnam, H. (1967): A „velünkszületett eszmék” hipotézise és a nyelvészet magyarázó modelljei. In: A nyelv keletkezése. Kossuth Könyvkiadó.VÁROS? 97-110.

Raátz Judit (1997): Mi a kommunikáció? In: Fercsik Erzsébet és Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Korona Nova Kiadó, Budapest. 9-11.

Raátz Judit (1997): A nyelvi kommunikáció. In: Fercsik Erzsébet és Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Korona Nova Kiadó, Budapest. 12-23.

Radványi Katalin (2005): A kommunikáció és a beszéd fejlesztése az értelmileg akadályozott gyermekeknél. In: Varga Imre (szerk.): Speciális didaktika. APC Stúdió. Szeged.

Rercsik Erzsébet és Raátz Judit (2006): Kommunikáció és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Róka Jolán (2007): Kommunikációelméleti alapismeretek. Témakörök a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest.

Róka Jolán (2002): Kommunikációtan. Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Századvég Kiadó, Budapesti Kommunikációs Főiskola.

Szalontai Ádám (2014): Nyelvünk a génjeinkben? Online megtekintés: http://www.nyest.hu/hirek/nyelvunk-a-genjeinkben. Megtekintve: 2015. április 3.

Szalontai Ádám (2014): A nyelv genetikai háttere. Előadás. Internet: http://www.nyest.hu/hirek/a-nyelv-genetikai-hattere-videon

T. Molnár Gizella (2003, szerk.): Bevezetés az emberi kommunikáció történetébe. Szöveggyűjtemény. JGYF Kiadó, Szeged.                

Venetianer Pál (2010): Létezik-e az emberi beszédgén? In: Természet Világa, 140. 1. sz. 35-36. Online megtekintés: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2010/tv1001/vene.html. Megtekintve: 2015. április 3.