3.2. 1,6 - 2,0 év

A kétszavas mondatok használatának időszaka ez. A kételemű mondatok a holofrázisok vertikális szerkezeteinek bővülésével jönnek létre, melyek mindenek előtt az intonációban jelentkeznek. Bloom a kiugró fejlődés másik területének az aktívan használt szavak kombinációját tekinti. A szómondatokat egyre inkább az úgynevezett telegrafikus beszéd (Tancznál távirati beszéd) váltja fel, ami a mondatszerű közlések előzménye. A gyermek szavak és morfémák összeillesztése által alkot mondatokat. A beszédnek ezen típusa nyelvtanilag többnyire helytelen, ennek ellenére azonban jelentős lépésnek tekinthető a nyelv elsajátítási folyamatában (Bloom, 1994 idézi Tancz, 2011)

A csecsemőkor jellegzetes jelensége az echolália, ami a kimondott szavak mechanikus utánzását jelenti. A gyermek a felnőtt után mondja a szavakat, anélkül, hogy értené azokat. A jelentés helyett a szituációt értelmezi a gyermek. Ebben az esetben a kommunikáció csupán szenzoros, de már akaratlagos. A szavak még nem a szókincs elemei (Tancz, 2011). Egy-hároméves korban az echolália természetes jelenség.

A nyelvtani forma csak késleltetve jelenik meg adekvát formában. / Ilyen szerkezetek elsősorban, mint : cselekvő - cselekvés, cselekvés - cselekvés tárgya, birtokos - birtok, dolog - annak tulajdonsága. / A szó szimbólum-értéke körvonalazódik, a gyermek számára tudatosul, hogy a dolgokhoz azok nevei kapcsolódnak. A szókincse kibővül és egyre pontosabbá válik. A globális percepció finomodása figyelhető meg, a megértésben már nem egyértelműen a nem-nyelvi tényezőkre támaszkodik a gyermek. A közlés teljes tartalmának azonosításához már nem feltétlenül szükséges az összes elem dekódolása. A gyermek már kevesebb elemből is valószínűsíti a jelentést.