Skip navigation

5.3. A mese szerepe az óvodai érzékenyítő programban

Favazza és Odom a mesék, a sérült személyekkel történő interakciók, a beszélgetések hatékonyságát vizsgálta, nevezetesen, hogy e módszerek kombinációja mennyire képes pozitív irányba befolyásolni az óvodás gyermekek fogyatékos személyek iránti attitűdjét. A fejlesztő program ötvözte a szemléletformálás három alapvető befolyásoló eszközét, a közvetett tapasztalatokat (meseolvasás, beszélgetések fogyatékos gyermekekről), közvetlen tapasztalatokat (strukturált játék fogyatékos gyermekekkel), és a gyermekek elsődleges szociális közegében történő fejlesztését (otthoni olvasás). A gyermekek szocializációs közege e vizsgálatig nem szerepelt az elfogadás elősegítésének stratégiái között. Eltekintünk a program teljes körű bemutatásától, csupán a mesélés módszertanára fókuszálunk, ami segítheti a hallgatókat a mesék tudatos érzékenyítő módszerként történő alkalmazása során.

A résztvevő óvodások mesekönyveken keresztül ismerkedtek a fogyatékossággal. A fogyatékos gyermekek nem vettek részt a meseolvasásokon, a beszélgetéseken (integráló óvodák vettek részt a vizsgálatban). A gyerekek hetente három nap hallgatták a 15 perces történeteket. Minden héten három történetet meséltek. Ezek közül két történet célzottan a fogyatékosságra irányult, a harmadik pedig a proszociális viselkedésre reflektált, illetve az ettől eltérő viselkedési formák elfogadására. A 18 fogyatékos gyermekekről szóló mesét Hyberston kritériumai alapján választották ki. A meseolvasást mindig irányított beszélgetés követte. A beszélgetések során feltett kérdések 5 fő szempontra fókuszáltak:

  • a mese tartalmára (pl. Ki volt a kislány a történetben?)
  • a fogyatékosságra (Miért használ a kisfiú kerekesszéket?)
  • a hasonlóságok kiemelésére (Melyek azok a dolgok, amelyeket a kisfiú ugyanúgy szeret, mint te? Ki szereti a fagylaltot úgy, mit Susan?)
  • a történethez kapcsolódó eszközökre (Milyen részei vannak a kerekesszéknek? Miért használ valaki kerekesszéket?)
  • a fogyatékos gyermekekkel együtt megvalósult játéktevékenység alatt szerzett saját tapasztalatokra (Ismersz valakit, aki ehhez a kisfiúhoz hasonlít?).  (Favazza és Odom, 1997)

Video

Egy óvodai érzékenyítő foglalkozás részleteit láthatja a következő felvételeken. Azonosítsa azokat a didaktikai jellemzőket, amelyekről imént olvasott!