4.3. A történetbe vonódás fázisai

Egy történet megismerése során az optimális hatás elérése érdekében a gyermekeknek a következő fázisokon kell végigmenniük:

Azonosulás. Lehetővé kell tenni, hogy a gyermekek azonosulhassanak a főszereplővel és a cselekménnyel. Ez akkor tud valóra válni, ha a mesét hallgató gyermekek és a főszereplő hasonló korúak, hasonlóak az érzelmeik, a tevékenységeik, amelyekkel könnyen tudnak azonosulni.

Bevonódás. Az olvasónak bele kell kapcsolódnia a történetbe úgy, hogy érzelmi szálak kössék a főszereplőhöz. Amikor az olvasók (mese hallgatói) érzelmileg bevonódnak a történetbe, a gyermekirodalom hatással lehet érzelmi állapotuk enyhítésére.

Betekintés. Ez a felismerés akkor jelentkezik, amikor az olvasók (a történetet hallgatók) számára világossá válik, hogy a történetben tapasztalt probléma nem kell, hogy statikus maradjon, másképp is meg lehet oldani. Az olvasónak elemeznie kell tudni a főszereplőt és a cselekményben zajló eseményeket, és fel kell fedeznie az új utakat, amelyekkel a nem megfelelő viselkedést helyettesíteni tudja, ezáltal a maga kezébe veszi a probléma megoldását, fejlődik problémamegoldó készsége. (Sridar és Vaughn 2000, Parker és Ackerman, 2007)