2.4. A társadalmi érzékenyítés lehetőségei a gyógypedagógus tevékenységében

A szociális és érzelmi kompetencia fejlődésében öröklött és tanult komponensek egyaránt szerepet játszanak. Minden olyan iskolai, óvodai program, amely hozzájárul a tapasztalati úton való tanuláshoz, és mások segítésén alapul, a program megfelelő előkészítése, lebonyolítása és az élmények feldolgozása esetén alkalmas e területek fejlesztésére, a szociális érzékenyítésre. (Zsolnai, 2008) E programok körébe soroljuk a fogyatékos személyek elfogadását előmozdító társadalmi érzékenyítést. Az érzékenyítő foglalkozásokat, programokat célszerű óvodai csoportokon, iskolai osztályokon belül, esetleg még kisebb csoportokban lebonyolítani, hogy a résztvevőknek lehetőségük legyen minél nagyobb önálló aktivitással megélni, átélni az foglalkozásokat. Természetesen óvodai, iskolai környezeten kívül is megvalósíthatók érzékenyítő programok. A gyógypedagógus a társadalmi szemléletformálás aktív résztvevője kell, legyen. Az 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről a gyógypedagógiai alapképzési szak elsajátítandó szakmai kompetenciái körébe sorolja a fogyatékos személyek társadalmi integrációjának előmozdítását. A másság elfogadását korai életkorban kell elkezdeni. A családnak nagy szerepe van abban, hogy gyermekeikből elfogadó, társai különbözőségét tiszteletben tartó személyiségeket neveljen. A későbbi életkorban az óvoda és az iskola nyújtja azt a szociális közeget, amelyben sok időt töltenek a gyerekek, így lehetőség nyílik számukra, hogy utánzás útján, észrevétlenül tanulják a másság elfogadását.