3.1. Az attitűd és a viselkedés közti kapcsolat
Lippa meghatározásában az attitűd tanult, értékelő (pozitív vagy negatív) válasz, mindig egy tárgyra, személyre irányul. Az attitűdök hatással lehetnek a személyek viselkedésére, észlelésére, az információ feldolgozására, ösztönözhetik a társadalmi kohéziót, konfliktusokat. Az attitűdök szociális jelenségek, melyek szociális interakciókba vannak beágyazva. Attitűdjeink segítenek az emberek, helyzetek, történések értékelésében (Lippa, 1994)
Az attitűd három összetevőre bontható, melyek mindegyike hatással van a többi összetevőre:
- Szemlélet (ahogyan az emberek a körülöttük zajló történéseket látják, hiedelmeik, tények, feltételezések, értelmezések, tapasztalatok)
- Érzelmek (ahogy az emberek éreznek, szubjektivitások)
- Cselekedetek (ahogy az emberek az érzelmeik és szemléletük befolyása alapján cselekszenek, amit az attitűdjüknek megfelelően tesznek) (Frost, é.n.)
Forrás: Frost (én.): Professional Development. Special Education. PASTEP 10. p
A fogyatékosság elfogadásának pozitív változásában a legfontosabb tényező a szemlélet megváltoztatása. Segíthet ebben, ha informáljuk a gyermekeket a fogyatékosságok okairól, elmagyarázzuk és bemutatjuk az inkluzív nevelés előnyeit számukra. Ha egy személy érzései, érzelmei megváltoznak, azzal vele jár szemléletének változása is. Az attitűd legfontosabb elemei a cselekvések, mert a cselekvéseink tesznek különbséget, és ezeken keresztül változik szemléletünk. Akkor tudjuk érzelmeinket, szemléletünket változtatni, ha kipróbálunk dolgokat (Frost, én.)
Mindannyian különböző attitűdökkel rendelkezünk, melyek komplexen befolyásolják viselkedésünket. Viszonylag kevés azon kutatások száma, melyek a fogyatékosság iránti attitűd formálódását vizsgálják, azonban az egyéb területeken folyó attitűdkutatások jelenléte számottevő (Kleeman és Wilson, 2007)