A társadalmi érzékenyítés módszertana kisgyermekkorban I.
- A társadalmi érzékenyítés módszertana kisgyermekkorban I.
- 1. fejezet: Bevezetés „A társadalmi érzékenyítés módszertana kisgyermekkorban I.” című kurzusokhoz
- 2. fejezet: A társadalmi érzékenyítés
- 2.1. Az érzékenyítésről általánosságban
- 2.2. A társadalmi érzékenyítés mint beavatkozási stratégia a Fogyatékosságügyi Világjelentésben
- 2.3. A társadalmi érzékenyítés folyamata a rehabilitáció új, kettős irányú paradigmájában
- 2.4. A társadalmi érzékenyítés lehetőségei a gyógypedagógus tevékenységében
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 3. fejezet: A fogyatékosság elfogadására irányuló szemléletformálás módszertani alapjai
- 3.1. Az attitűd és a viselkedés közti kapcsolat
- 3.2. A fogyatékossággal kapcsolatos szemléletváltást befolyásoló tényezők
- 3.3. A környezet negatív attitűdjének hatása a fogyatékos gyermekek beilleszkedésére
- 3.4. A fogyatékosság megismeréséhez, megértéséhez segítségül hívható módszerek
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 4. fejezet: A mese pedagógiai vonatkozásai, lehetőségei az érzékenyítésben
- 5. fejezet: A mese módszere az óvodáskorú gyermekek társadalmi érzékenyítésében
- 6. fejezet: Az érzékenyítés kiinduló pontja: a fogyatékosság fogalmának korszerű értelmezése
- 7. fejezet: Méltányos kifejezések a fogyatékosság témakörében
- 7.1. Minek nevezzelek? A méltányos kifejezések jelentősége.
- 7.2. Tipikus hibák a fogyatékos személyekkel kapcsolatos fogalomhasználatban
- 7.3. Ajánlott és kerülendő kifejezések a fogyatékosság témakörében
- 7.4. A kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusok missziója az érzékenyítésben
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 8. fejezet: Érzékenyítő foglalkozás tervezése, összeállítása irodalmi alkotás alapján
- 9. fejezet: Gyógypedagógus-hallgatók irodalmi alkotásai érzékenyítő foglalkozásokhoz
- 10. fejezet: Hogyan készítsünk forgatókönyvet óvodai vagy iskolai érzékenyítő eseményhez?
- 10.1. Mi a forgatókönyv?
- 10.2. Egy érzékenyítő esemény címének megválasztása
- 10.3. A forgatókönyv elkészítésének szempontjai
- 10.3.1. Mely korcsoportnak tervezünk foglalkozást?
- 10.3.2. Hogyan illeszkedik a nevelési programba?
- 10.3.3. Milyen rendszerességgel és milyen időtartamban?
- 10.3.4. Mekkora a résztvevő gyermekek létszáma?
- 10.3.5. Milyen összetételű a résztvevők csoportja?
- 10.3.6. Milyen személyi erőforrások mozgósíthatók?
- 10.3.7. Milyen infrastruktúra áll rendelkezésre?
- 10.3.8. Milyen tárgyi eszközök szükségesek?
- 10.3.9. Milyen érzékenyítő módszert, módszereket (vagy módszerek kombinációját) alkalmazunk?
- 10.3.10. A foglalkozás kommunikációja, a nyilvánosság biztosításának lehetőségei
- 10.4. Forgatókönyv sablon
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 11. fejezet: Mesegyűjtemény kisgyermekek érzékenyítéséhez
- 12. A kurzus zárása. Teszt
10.3.4. Mekkora a résztvevő gyermekek létszáma?
A forgatókönyvben rögzíteni kell, hogy milyen gyermeklétszámra terveznek a szervezők. Az óvodai csoportokat és iskolai osztályokat ezeken a programokon tanácsos kisebb csoportokra bontani, mert így valamennyien be tudnak kapcsolódni az interaktív és szituációs játékokba, szimulációkba, vagy a kiscsoportos megbeszélésekbe. Többnyire csak kis létszámú csoportokban valósulhat meg az egyes segédeszközök kipróbálása, vagy például egy közös csapatépítő foglalkozás. A csoportok tagjai így választhatnak is: ki, mit szeretne kipróbálni, kivel szeretne az interaktív játékokban együttműködni, stb.