Az alsó végtag ortopédiai betegségei

Genu valgum (x - láb):

Tünetek: Zárt állásban a térdek összeérnek, de a belbokák nem (30. Kép). A bokák befelé fordult, billent helyzetben vannak. A deformitás mértékét a bokák közti távolsággal, vagy combcsont és a lábszár által bezárt szöggel lehet meghatározni. Kisgyermek korban a térdek kismértékű (3-4 cm bokatávolságot mutató) test középvonala felé billenése még természetes, ami 7 éves korra elmúlhat. Felnőtt korban az elváltozás nem feltétlenül jár különösebb panaszokkal, de fáradékonyság, járásbizonytalanság, ízületi kopásos tünetekkel és térdtáji duzzanattal járhat. A betegség lehet szimmetrikus és aszimmetrikus, társulhat hozzá lúdtalp, és egyoldali megjelenés esetén statikus scoliosis (Barta, 1983).

30. kép: Genu valgum.

Forrás: http://blog.bauerbela.ro/2014/01/az-x-lab-miatt-ne-aggodjunk.html

Betegség leírása: Keletkezését tekintve lehet ismeretlen és ismert eredetű. A ismert kialakulásának oka lehet csontfejlődési zavar, porcfejlődési zavar, növekedési porcokat érintő sérülés, bénulás, csontelhalás, statikus elváltozás, degeneratív ízületi betegség, belső oldalszalag funkcióvesztése és a csípő ízület közelítéses kontrakciójának kiegyensúlyozása is. A belső oldalszalag megnyúlt és a külső meniszkusz terhelt (Barta, 1983).

Kezelés: A konzervatív kezelés az elváltozás enyhébb megjelenésénél lehetséges az ízület alakításos a kényszerhelyzetekkel és a combizomzat erősítésével (Gárdos - Mónus, 1982). Ez nem minden esetben vezet eredményre, ezért súlyosabb esetben javasolt a műtéti eljárás (Barta, 1983). A lúdtalp okán kialakult x - láb, az alapprobléma megszűnésével javul (Gárdos - Mónus, 1982).

Tiltott gyakorlatok: Kerülni kell a térdet megerőltető hosszan tartó rázkódással járó gyakorlatokat, valamint a térdízület belső szalagjainak a nyújtását eredményező feladatokat (Gárdos - Mónus, 1982).

Genu varum (o - láb):

Tünetek: Zárt állásban a belbokák összeérnek, de a térdek nem (31. Kép). A deformitás súlyossága a két térd közti távolság vagy a combcsont és a lábszár által bezárt szög meghatározásával történhet. Enyhe fokú test középpontjától eltávolodó térdállás 1-2 éves korig természetes és spontán gyógyulhat. Jellemző az elváltozásra a fáradékonyság, a bizonytalan járás, a fájdalom és a térd túlnyújthatósága, lazasága. A betegség többnyire kétoldali, társulhat hozzá lúdtalp, és egyoldali megjelenés esetén statikus scoliosis (Barta, 1983).

31. kép: Genu varum.

Forrás: http://absolutepodiatry.com/medial-knee-osteoarthritis-podiatry-perspective/

Betegség leírása: Keletkezését tekintve hasonlóan az x - lábhoz és lehet ismeretlen vagy ismert eredetű. Kialakulását okozhatja csontfejlődési zavar, veleszületett kötőszöveti gyengeség, lábszárcsont vagy combcsont növekedési porc károsodása, rosszul gyógyult lábszár- vagy combtörés, távolított csípőkontraktúra (Perjés, 2008). A külső oldalszalag megnyúlt és a belső meniszkusz terhelt.

Kezelés: Enyhe elváltozás esetén, és amíg a gyerek nem tanul meg járni nincsen tennivaló, mivel a növekedés végére spontán gyógyulhat (Barta, 1983; Gárdos - Mónus, 1982). Konzervatív kezeléssel csak a kényszerítő helyzetekkel történő térd és bokaízületi változásokkal lehet kis mértékben javítani (Gárdos - Mónus, 1982). Súlyos esetben műtéti eljárás vezet eredményre (Barta, 1983).

Tiltott gyakorlatok: Kerülni kell a térdet megerőltető hosszan tartó rázkódással járó gyakorlatokat, valamint a térdízület külső szalagjainak a nyújtását eredményező feladatokat.

Osteochondrosis tuberositatis tibiae (Schlatter- Osgood féle betegség):

Tünetek: A térd alatt a sípcsont érdességén (tuberositas tibiae) duzzanat és érzékenység jelentkezik (32. Kép). A fájdalom a térd erőltetett hajlításakor (lépcsőn járás, ugrás) és esetlegesen nyomás hatására jelenik meg (Vízkelety, 1994). A fájdalom ellenére a térd mozgása szabad marad (Gárdos - Mónus, 1982)

32. kép: Osteochondrosis tuberositatis tibiae

Forrás: http://www.fixmyfeet.co.za/osgood-schlatter-disease---tenderness-in-the-knees.html

Betegség leírása: Fokozatosan alakul ki 6 -14 éves kor között, a sípcsont érdessége (itt tapad a térdkalács szalagja) feltöredezik (Vízkelety, 1994; Gárdos - Mónus, 1982).

Kezelés: Spontán gyógyulhat. Térd hajlításokkal kell mozgatnunk az ízületet és óvatosan nyújtani a négyfejű combizmot (m. quadriceps femuris), amivel visszaállítjuk a térdízület funkcióképességét (Gárdos - Mónus, 1982). Nagy fájdalom esetén gipszkötés, műtét javasolt (Vízkelety, 1994).

Tiltott gyakorlatok: A rúgással-, ugrással-, guggolással-, erőltetett térdízületi munkával-, nehéz terhek emelésével vagy cipelésével járó feladatok végeztetése tilos (Gárdos - Mónus, 1982).

Pes equinovarus congenitus (donga láb):

Tünetek: A lábak külső és belső élei a test középvonala felé hajlanak, a talpak egymás felé néznek (33. Kép). A boka kifelé áll (varus helyzet), a sarok magasabban van és a felső ugróízület nyújtott (flexiós) helyzetben van (Barta, 1983; Gárdos - Mónus, 1982). A tünetek már a születéskor jól látszanak (Vízkelety, 1994).

33. kép: Pes equinovarus congenitus.

Forrás: http://kellermann.hu/angol/images/dongalab1.gif

Betegség leírása: Az egész lábat érintő deformitás, melynél a belső lábizmok és ízületi szalagok megrövidülnek, a külső lábizmok és ízületi szalagok megnyúlnak, az Achilles-ín megrövidül, valamint a csontok deformálódhatnak (Perjés, 2008; Gárdos - Mónus, 1982). Kialakulását tekintve kétféle lehet. Okozhatja a csíratelep károsodása és a méhen belüli kényszertartás. Az előbbi nehezen gyógyul és az elváltozás nagyobb mértékű, utóbbi pedig kisebb deformitással jár és gyorsan reagál a konzervatív kezelésre (Vízkelety, 1994).

Kezelés: Súlyosabb esetekben műtéti eljárás indokolt, valamint gipszelés, mely során hosszadalmas a korrekció (Perjés, 2008). A gyógytestnevelés az orvosi beavatkozás után válik lényegessé. A cél a megrövidült belső oldali izmok, szalagok nyújtása, lazítása és a külső oldali izmok és szalagok erősítése kifelé forgatással, távolítással, lábháti hajlítással és lábkörzésekkel járó gyakorlatokkal.

Tiltott gyakorlatok: Ellenjavallt feladatok a külső lábél terhelése, a lábujjhegyre emelkedés, törökülés, ugrások, hosszan tartó állás és járás továbbá a nehéz terhek hordása és emelése (Gárdos - Mónus, 1982).

Pes planus, pes planovalgus (lúdtalp):

A talpívek helyes tartásának kialakulása: A láb végzi a legtöbb munkát, mivel rá nehezedik az egész testtömeg egyenesen álló helyzetben. A testsúly 2/3 része a sarokcsontra és 1/3 része az előlábakra esik. A talp három ponton támaszkodik a talajon (sarokcsont gumója és a I. és V. lábközépcsont feje). A pontok között helyezkedik el a talp hosszanti és haránt boltozata, amit a láb csontjai alkotnak. A saroktól öt ívre oszlik a hosszanti boltozat és ezek végei adják meg a harántboltozat ívét (35. Kép). A talp boltozatos szerkezete és a talpon található zsírszövet rugalmas, így védik a csontokat a sérülésektől (Perjés, 2008).

34. kép: A láb boltozatai.

Forrás: http://slideplayer.hu/slide/2162238/

Tünetek: A hosszanti és a haránt boltozat lelapul, a sarok befelé billenő (valgus) állásban van (35. Kép). Ha a talp lenyomatát figyeljük, akkor az egybefüggően egy „lúd láb” lenyomatához hasonlít, a test középvonala felöli oldalon nincs jelen a „szűkülést” mutató ív. Jelentkezhet izomgörcs, fáradság, éjszakai fájdalom és derékfájás is (Perjés, 2008).

35. kép: Pes planus, pes planovalgus.

Forrás: http://www.nembeteg.hu/galeria/110/Ludtalp

Betegség leírása: A teherbíró képesség és a megterhelés közötti aránytalanság okán alakul ki. A láb izmai és szalagrendszere tartósan nem tudja viselni a terhelést és elfárad. Ha az izomfáradás huzamosabb ideig jelen van és szalagok, csontok már nem bírják a terhet, akkor a csontok deformálódhatnak (Perjés, 2008). Korosztályonként más oka van a lúdtalp megjelenésének:

• csecsemőkor: természetes, mivel még nincs izommunka,
• kisgyermekkor: a 2- 3 éves gyermek sarka befelé billenő helyzetben van vagy a járástanulás közben túlterhelés áll fenn,
• iskoláskor, serdülőkor: nem erősödik arányosan az izomzat a növekedés következtében fellépő testsúlyváltozással és iskolai terheléssel,
• felnőttkor: a munkahelyi túlterhelés és az esetleges testsúlynövekedés miatt alakul ki, főleg olyanoknál, akiknél már korábban volt kialakult lúdtalp,
• időskor: a sorvadás eredménye (Perjés, 2008).

A lábboltozat süllyedésének kialakulását előidéző tényezők lehet még a korai talpra állítás, kifelé fordított lábfejjel való járás, nem megfelelő cipő (méret, alak) viselése és olyan betegségek, amik a tartó- és támasztó rendszert gyengítik (Gárdos - Mónus, 1982).

Kezelés: A konzervatív kezelés nagyban függ a beteg korától és az elváltozás mértékétől. Kisgyerekeknél a megelőzést kell szem előtt tartani. Hosszabb fekvőbetegség után az újra lábra állást torna mellett érdemes megkezdeni. Izom- vagy szalagrövidülés következtében fellépő lúdtalp esetén először a zsugorodásokat kell oldanunk, például: meleg kezeléssel, párakötéssel, masszázzsal. A láb boltozatát erősítő gyakorlatok segítségével tudjuk kialakítani a boltíveket. Ilyen gyakorlatok az egyenetlen talajon való járás, a lábujjakkal történő fogás és markolás, a lábujjhegyre emelkedés és ülő vagy fekvő helyzetben a felső ugróízület hajlítása, nyújtása. A gyakorlatokat éveken át kell naponta végezni a kívánt eredmény elérése érdekében. A sarok befelé dőlt állása esetén és orvosi ajánlatra talpbetét alkalmazása is lehet a kezelés része. Az elváltozás súlyosságától függően a konzervatív kezelésben alkalmazható korrekciós gipszelés, de ha ez sem segít, akkor műtéti beavatkozás javasolt (Barta, 1983).

Tiltott gyakorlatok: A korai talpra állítás a betegség kialakulásának lehetőségét hordozza magával ezért nem szabad erőltetni. Kerülni kell a teljes kifáradással járó terheléseket, a nehéz terhek cipelését, az egyenes talajon vagy egyenes talpú cipőben-, a belső talpélen- és a kifelé fordított lábfejjel való járást.