A gerinc ortopédiai betegségei

Tartáshibák:

A tartáshibák a tartó rendszer gyengesége vagy funkcióvesztése miatt jelennek meg és lokalizációjuknak megfelelően nevezzük meg őket. Hanyag tartás, fokozott kyphotukus hát (domború hát), fokozott lordotikus hát (nyerges hát), fokozott kypholordotikus hát, lapos hát (17. Kép). Nem a tartáshibák közé tartozik, de velük összefügg a tartásgyengeség. A tartásgyengeség nem hordoz magával szerkezeti (strukturális) és rendeltetési (funkcionális) elváltozásokat. A probléma a tartó rendszer erejével van összefüggésben. Ha egy tartásgyenge személyt felszólítjuk a helyes testtartásra, akkor az képes felvenni a kért helyzetet, de nem képes azt huzamosabb ideig megtartani. Ennek egyszerű vizsgálati módszere a Mathiass-féle testpróba (az alanyt oldalról kell vizsgálni: habituális tartás - feszes tartás - kar emelése mellső középtartásba és megtartása 30 másodpercen keresztül, ha a gerinc fiziológiás görbületei megnövekednek, akkor a teszt pozitív). (Perjés, 2008)

17. kép: Tartáshibák.

Forrás: http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamopa/Tananyag/korrekcioV2/betegsgek_elvltozsok.html

Hanyag tartás:

Tünetek: A fej lógatott, a váll előreesett, a háti gerincszakasz fokozottan hajlított. A tartásgyengeséggel megegyezően képes felvenni a helyes tartást (Perjés, 2008).

Betegség leírása: Kialakulásában szerepet játszhat a divat vagy egyéb pszichés tényezők. Nincsen strukturális, vagy funkcionális elváltozás, a felületes és mély hátizmok gyengék (Perjés, 2008).

Kezelés: Fontos a súlyosabb deformitás kialakulásának megelőzése. Fejleszteni kell a törzs izmait különös tekintettel a hátizomzatra (Perjés, 2008).

Tiltott gyakorlatok: Nehéz súlyok cipelése, a fordított testhelyzetek és hátizomzat nyújtó gyakorlatok (Perjés, 2008).

Kyphotikus hát:

Tünetek: Hasonlóak a hanyag tartáséhoz, a váll előreesett, a lapockák szétcsúsztak, a háti gerincszakasz fokozottan hajlított. A háti kyphozis súlyosabb esetben rálóghat az ágyéki lordosisra. Kompenzációs nyaki lordosis növekedés is előfordulhat. Panaszokkal és mozgáskorlátozottsággal járó kyphotikus hát esetén számba kell venni a Scheuermann kór lehetőségét (Perjés, 2008).

Betegség leírása: A deformitásnál strukturális elváltozás nem látható, de funkcionális elváltozás igen. A mellizmok, a fűrészizmok és a hasizmok megrövidültek, a hát felületes és mély izmai pedig megnyúltak a háti gerincszakaszon. A domború hát a mellkasi ízületek állapotától függően lehet laza és merev (Gárdos - Mónus, 1982). Súlyosabb esetekben a túlzott háti görbület és az összenyomódott mellkas és hasüreg csökkentheti a tüdő oxigénfelvevő képességét (Perjés, 2008; Gárdos - Mónus, 1982).

Scheuermann kór: Csigolyák zárólemezének csontosodási zavara, mely során a növekedett nyomás következtében benyomódik a csigolyák fedőlemeze és csökken az ellenálló képessége. A betegség során strukturális elváltozás jelenik meg, ék alakú csigolyatestek alakulnak/alakulhatnak ki (Perjés, 2008).

Kezelés: Először a mellizom, a fűrészizom és a hasizom nyújtó gyakorlatokat kell végeztetni, hogy lehetővé váljon a váll visszakerülése a helyes helyzetbe és a kyphotikus görbület mértékének csökkentése. Később hát- és vállizom erősítő feladatokat kell végeztetni, ami a váll helyes állásba kerülését eredményezi és a háti gerincszakasz kiegyenesedését a helyes kyphotikus helyzetig (Perjés, 2008; Gárdos - Mónus, 1982). A kis ízületek mozgásterjedelmének beszűkülése esetén mobilizáló gyakorlatokat kell alkalmazni (Gárdos - Mónus, 1982). Ajánlott úszásnem a hátúszás, mert a vízfogás fázisában a mellizom nyúlik, és a víz alatti húzás alkalmával a hát izmai erősödnek (Perjés, 2008).

Tiltott gyakorlatok: Kerülni kell a nagy rázkódással járó gyakorlatokat, az aránytalan erősítést, a hátizmok hirtelen elfáradását eredményező gyakorlatokat, az előrehajlításokat, a guggolótámaszból indított gyakorlatokat és minden olyan feladatot, ami a kyphotikus görbület túlzott növekedését eredményezi (Perjés, 2008). Ellenjavasoltak továbbá a tartós függések, a fordított testhelyzetek, az átfordulások és a terhek cipelése (Gárdos - Mónus, 1982).

Lordotikus hát:

Tünetek: Az ágyéki lordosis megnövekedett, a has elődomborodik és a medence előre dőlt (Perjés, 2008).

Betegség leírása: A tartáshiba kialakulása olyan funkcionális problémák eredménye, mint a gyenge és kötött ágyéki hátizomzat, a gyenge és megnyúlt hasizomzat és a gyenge far és lábizomzat (Perjés, 2008). A fokozott ágyéki lordosis súlyos esetekben befolyásolhatják a vesék működését is (Gárdos - Mónus, 1982).

Kezelés: Az ágyéki hátizmok, a csípőhorpaszizom és az elülső combizmok nyújtása szükséges a mozgékonyság növeléséhez, és hogy a medence visszabillenhessen a helyes helyzetbe. Az ágyéki hátizmok-, a hasizmok-, a farizmok- és a hátsó combizmok erősítése a helyes medenceállás mellett történik, amivel rögzíthető a medence megfelelő dőlésszöge és stabilizálható a helyes mértékű lordotikus görbület (Perjés, 2008; Gárdos - Mónus, 1982). Ajánlott vízi gyakorlat a háton úszás mell lábtempóval.

Tiltott gyakorlatok: Óvakodjunk a túlzott hátrahajlítással járó gyakorlatoktól, a fordított testhelyzetektől, a nagy terhek cipelésétől és a hírtelen testhelyzetváltozással járó gyakorlatoktól (Perjés, 2008).

Kypholordotikus hát:

Tünetek: A kyphotikus és a lordotikus hát tünetei egyidejűleg megtalálhatóak ebben az elváltozásban. Szembeötlő, hogy a gerinc háti és ágyéki fiziológiás görbületei fokozottak. A háti szakasz az egyensúly megtartása érdekében hátrébb helyeződhet (Gárdos - Mónus, 1982).

Betegség leírása: Kialakulásának oka a hát-, has- és farizmok, valamint a hát szalagrendszerének gyengesége. A betegségnél az izomgyengeség az izmok kötöttségével együtt jelentkezik (Perjés, 2008). A tartáshiba súlyosbodhat a csípőhorpaszizom (m. iliopsoas), a törzsfeszítő izmok, a medence hátsó felső része és a bordák közötti izmok, valamint a comb és a medence közti izmok megrövidülése miatt (Gárdos - Mónus, 1982).

Kezelés: Mivel ennél a deformitásnál egyszerre jelentkezik két probléma, a kezelésnél figyelembe kell venni, hogy amíg az egyik fokozott fiziológiás görbület mérséklésére szolgáló gyakorlatokat végezzük, addig a másik fiziológiás görbületet ne fokozzuk (Perjés, 2008; Gárdos - Mónus, 1982). A kezeléshez szükséges további elveket, valamint nyújtandó és erősítendő izomcsoportok megnevezését a kyphotikus hát és a lordotikus hát kezelésének leírásánál olvashatjuk.

Tiltott gyakorlatok: A hosszú ideig tartó rázkódással járó gyakorlatok, nehéz terhek cipelése, fordított testhelyzetek (Perjés, 2008).

Lapos hát (bot gerinc):

Tünetek: A gerinc fiziológiás görbületei nem alakultak ki részben, vagy teljesen, így a hát túlzottan egyenes, de mozgékony. Nagy terhelésre a hátizmok érzékennyé válhatnak (Perjés, 2008).

Betegség leírása: Kialakulásának oka lehet örökletes lapos mellkasforma vagy például a korai ültetés is. A lapos hát gyengült izomzatai miatt a csigolyák rosszul illeszkedhetnek, ami oldal irányú deformitást eredményezhet. A tartáshiba hordozhat magában merev- és laza gyengült izmokat (Gárdos - Mónus, 1982). A legjellemzőbb a hát izmainak gyengesége, ami miatt a gerinc elveszti a rugalmasságát, így porckorong károsodás jöhet létre (Perjés, 2008).

Kezelés: Célja a gerinc fiziológiás görbületeinek kialakítása, az általános erősítés (mély hátizmok, mellkas izmai, törzsizmok, hasizmok, alsó végtag izmai) és a helyes testtartás és medenceállás rögzítése. A konzervatív kezelést segíti a pillangóúszás és a légző gyakorlatok (Perjés, 2008; Gárdos - Mónus, 1982).

Tiltott gyakorlatok: hosszan tartó futás, nagy rázkódássokkal járó gyakorlatok, fordított testhelyzetek, nehéz terhek cipelése és a hosszú ideig tartó erőltetett hátrahajlítás (Perjés, 2008).

Scoliosisok (gerincferdülés):

Tünetek: A gerinc oldal irányba görbülte, ami 5°-nál nagyobb elhajlás esetén csavarodással is jár. Azon az oldalon amerre a gerinc ferdül (konvex oldal) bordapúp figyelhető meg, amelyik oldalról elhajlik (konkáv oldal) a test kar háromszög nagyobb (18. Kép). Lokalizációtól függően megfigyelhető lehet még, hogy a vállak vonala nem egyenlő magasságban vannak, vagy az hogy a medence állása ferde (Perjés, 2008). Az érintett gerincszakasz mozgékonysága csökkent (Vízkelety, 1994). A deformitás mellett kialakulhat túlzott kyphosis (kyphoscoliosis) vagy lordosis is. A funkcionális scoliosisokra jellemző tünet, hogy egyenes testtartásban látszik a gerinc oldal irányú görbülete, de fekvésben, vagy előre hajlítás közben nem látható. A strukturális scoliosisok tünetei különböző testhelyzetekben is láthatóak és aktívan nem korrigálhatóak (Perjés, 2008).

18. kép: Scoliosis

Forrás: https://pharm.ucsf.edu/scoliosis/wise

Felosztása:

Ismert eredetű scoliosisok:

• Congenitális scoliosis
• Scoliosis paralytica
• Scoliosis rachitica
• Scoliosis statica

Ismeretlen eredetű scoliosisok:

• Funkcionális scoliosis
  • Elsődleges
  • Másodlagos
• Struktúlális scoliosisok
  • Infantilis (3 éves kor alatt jelenik meg)
  • Juvenilis (3-10 éves korban alakul ki);
  • Adolescens (10 éves kortól a növekedés végéig jelentkezhet)
    • Scoliosis dorsalis dextra
    • Scoliosis lumbodorsalis dextraconvexa
    • Scoliosis dorsalis dextra et lumbalis sinistra
    • Scoliosis lumbalis dextra s. sisistra
    • Scoliosis cervicalis

Betegségek leírása:

Congenitalis scoliosis (veleszületet gerincferdülés): Születésnél még nem feltétlenül látszik a görbület. A betegség oka lehet például csigolyatest fejlődési rendellenessége (félcsigolya, ékcsigolya), bordahiány. A gerinc mozgása korlátozott és a törzs megrövidült. A fejlődési rendellenesség oldalán a hát izmai megrövidültek, a másik oldalon megnyúltak. Ha a probléma az ágyéki vagy keresztcsonti részen jelentkezik, akkor a medence ferdén áll.

Scoliosis paralytica (bénulásos gerincferdülés): A törzsizmok (pl.: hasizom, hátizom, bordaközi izmok) bénulásának következtében alakul ki a kiváltó ok megjelenése utáni 1 évben belül. A bénulással ellentétes oldalon az izmok zsugorodnak.

Scoliosis rachitica: Csontfejlődési rendellenesség (angolkór) miatt jelentkezik. Először az ágyéki gerincszakaszon kyphosis jelenik meg, majd az oldal irányú gerincgörbület. Az izmok zsugorodása következtében a scoliosis fixálódik.

Scoliosis statica (statikus gerincferdülés): Kialakulásának oka a szervezet tartórendszerében bekövetkezett statikai egyenlőtlenség, mely probléma következtében a medence ferdén áll és a medence dőlésének megfelelő oldalon jelenik meg a scoliosis a lumbális szakaszon. Ilyen kiváltó ok lehet például az alsó végtag hosszkülönbsége, a csípő ficama.

Elsődleges funkcionális scoliosos: A görbület hát-ágyéki szakaszon látható nagy ívben balra. Többnyire deformitás nélkül gyógyulhat.

Másodlagos funkcionalis scoliosis: Kórképe megegyezik a statikus scoliosis kórképével.

Infantilis scoliosis: Leggyakrabban az első életévben alakul ki, többnyire balra ívelő háti görbület jelentkezik, amihez ágyéki lordosis fokozódás is társulhat. A koponya a konvexitás oldalán lapult. A kezelés nélkül fokozódik a deformitás, viszont előfordulhat, hogy néhány év alatt korrigálódik. A betegség kimenetelét nem lehet előre megjósolni.

Juvenilis-; adolescens scoliosis: (19. Kép) A konkáv oldalon megrövidült izmok, míg a konvex oldalon megnyúlt izmok találhatóak. A szív helyzete is változhat, jobbra konvex scoliosisnál balra, balra konvex scoliosisnál pedig középre tolódhat. A tüdő a homorú oldalon összenyomódik, az alsó bordaívek közelítenek a medencéhez, ami a légzést nehezíti. A bordák és a csigolyák deformálódhatnak (pl.: csigolyatestek domború oldalon kiszélesedhetnek, homorú oldalon elkeskenyedhetnek, csavarodhatnak; konkáv oldalon a kisízületek átveszik a terhelést és a domború oldal felé csúszhatnak) (Perjés, 2008).

19. kép: A juvenilis és adolescens scoliosisok megjelenési formái.

Forrás: http://gyogytornaszhalozat.hu/irasaink/

Scoliosis dorsalis dextra (jobbra hajló háti gerincferdülés): A leggyakrabban előforduló és a legrosszabb kórjóslatú (prognózisú) gerincferdülés, mely nagy mellkasi torzulással is járhat. Kialakulása többnyire 6 - 12 éves korig jelentkezik és a terjedelme Th. VI-tól a Th. XII-ig csigolyákra tehető (Perjés, 2008).

Scoliosis dorsolumbalis dextraconvexa (jobbra hajló háti-ágyéki gerincferdülés): A gerinc oldalra ívelésének mértéke kisebb. 12 – 13 éves korban alakulhat ki és a Th. VI - VII. csigolyától a L. I – II. csigolyákig terjed (Perjés, 2008).

Scoliosis dorsalis dextraconvexa et lumbalis sinistra (jobbra hajló háti, balra hajló ágyéki gerincferdülés): A két különböző irányú görbület szögértéke azonos és deformitásban ugyanannyi háti és ágyéki csigolya érintett (többnyire 4 – 4). 12 éves kor körül jelentkezhet.

Scoliosis lumbalis dextra s. sinistra (jobbra vagy balra hajló ágyéki gerincferdülés): Kis torzióval járó, nehezebben észlelhető ágyéki gerincferdülés (Perjés, 2008).

Scoliosis cervicalis (nyaki gerincferdülés): Elsődleges megjelenése ritka, a nyak mozgékonysága miatt nagyobb deformitással nem jár (Barta, 1983).

Kezelés: Fontos a betegség kialakulásának- vagy meglévő probléma esetén a deformitás súlyosbodásának megelőzése. A kezelés rendszeres orvosi ellenőrzések mellett megy végbe (Barta, 1983). A scoliosisok konzervatív kezelésének alapelve, hogy a megnyúlt (konvex) oldali izmokat erősíteni- és a megrövidült (konkáv) oldali izmokat nyújtani kell a ferdülés lokalizációjának megfelelően. A gyógytestnevelési aktív és passzív feladatok és a korrekciós fektetés hatása fokozható, ha a háti szakaszon megjelenő gerincferdüléseknél a felső végtagot‑, az ágyéki szakaszon megjelenő gerincferdülésnél pedig az alsó végtagot mozgatjuk. A kezelés hatékonysága kiegészíthető gyógymasszázzsal, A scoliosis mértékének megfelelően gyerekkorban gipszkötés, gipszágy is alkalmazható, vagy egy speciális fűző viselése. Súlyos esetekben a műtéti beavatkozás ajánlott (Perjés, 2008).

Tiltott gyakorlatok: Minden olyan gyakorlat, ami az oldal irányú görbületet fokozza (pl.: megrövidült oldal felé hajlítások, és a megrövidült oldal erősítése) tiltott. Kerülni kell még a rázkódással járó mozgásokat, a fordított testhelyzeteket és az ágyéki lordosist fokozó gyakorlatokat (Gárdos - Mónus, 1982).

Sacralisatio:

Tünetek: Gyermek és serdülő korban a lordotikus görbület növelésére és a hátra hajlításra jelentkezik fájdalom. Középkorú embereknél deréktáji fájdalom a jellemző, ami fokozódik terhelés, megerőltetés hatására. A gerinc melletti szakaszon helyi nyomásérzékenység figyelhető meg (Perjés, 2008).

Betegség leírása: Az ágyéki gerinc és keresztcsont közötti átmenet fejlődési rendellenessége. Az ágyéki 5. csigolya a keresztcsonti csigolyákhoz hasonlóan fejlődik ki és haránt nyúlványai kiszélesedtek. A lumbális 5-ös csigolya teljesen, vagy csak részben a sacrumhoz csontosodik. A részleges csontosodás lehet a derékfájdalom oka, a teljes csontosodás többnyire nem jár panasszal (Perjés, 2008).

Kezelés: Ajánlott a fájdalom csillapítására a pihentetés, a gyulladáscsökkentés és a fizioterápia. Konzervatív kezelése során fontos a gerinctorna és a törzset, derekat tartó izomzat erősítése az ágyéki, keresztcsonti gerincszakasz tehermentesítése céljából. A deformitás és a fájdalom súlyosságának függvényében ajánlott fűző viselése és az esetleges műtéti beavatkozás (Perjés, 2008).

Tiltott gyakorlatok: Kerülni kell a derék túlzott megerőltetését, nehéz terhek emelését, tartós ugrálással és futással járó feladatokat.

Lumbalisatio:

Tünetek: Hasonlóak a sacralisatio tüneteihez. A deformitás derékfájdalommal és hátra hajlításra fokozott fájdalom jár. Nem megfelelő terhelésre porckopásos tünetek jelentkezhetnek a betegnél (Perjés, 2008).

Betegség leírása: Az ágyéki gerinc és keresztcsont közötti átmenet fejlődési rendellenessége. Hosszú ideig nem jár panasszal. A sacrális 1. csigolyája részben vagy egyáltalán nem csontosodott a keresztcsonttal és a lumbális csigolyákhoz hasonlóan viselkedik (Perjés, 2008).

Kezelés: Konzervatív kezelésének elvei megegyeznek a sacralisatio kezelési elveivel. Súlyosabb esetben itt is ajánlott a megfelelő műtéti beavatkozás (Perjés, 2008).

Tiltott gyakorlatok: Kerülni kell a derék túlzott megerőltetését, nehéz terhek emelését, tartós ugrálással és futással járó feladatokat.