Skip navigation

A csípő ortopédiai betegségei

Veleszületett csípőficam:

Általános tünetek: A betegség valószínűleg jelen van, az alsó végtagok hosszkülönbsége-, az érintett oldal kifelé fordulása-, a combránc aszimmetriája-, a hajlított csípő és térd melletti térdkalács (patella) alacsonyabb állása-, a nagytompor tájékán létrejött medence kiszélesedése-, a ficamos oldalon a nagyajak elfedettsége-, a farpofa lecsapottsága és a terpeszthetőség csökkenése esetén (Perjés, 2008). A deformitás jelen van, ha az Ortolani-jel (háton fekvő gyerek alsó végtagjának távolítása után a normális helyzetbe történő visszatérést zökkenés, kattanás kíséri) vagy a Hilgenreiner-jel (röntgen tünet) észlelhető (Barta, 1983; Perjés, 2008). Járó gyermekeknél megfigyelhető a Trendelenburg-tünet (az álló fázis oldalán a medencét nem bírja vízszintesen tartani a beteg, így az a lengő fázis oldala felé lebillen) (Perjés, 2008).

Betegségek leírása:

A csípőízület fejlődési rendellenessége. Az ízület alkotórészeinek fejletlensége, elváltozása, mely a combcsont (femur) fejének az ízületi vápán kívül kerülésében nyilvánul meg. Súlyossága különböző lehet, bár az átmenetek között nincsen éles határ (Barta, 1983). Fajtái (23. Kép):

23. kép: A veleszületett csípőficam fajtái.

Forrás: http://slideplayer.hu/slide/2188990/

 

Laza csípő: Újszülött korban az ízületi lazaság következménye, a combcsont feje kissé eltávolodik a vápából, de teljesen nem mozdul ki belőle (Barta, 1983). Amennyiben a probléma 5 napon túl fennáll, kórosnak tekinthető (Perjés, 2008).

Luxálható, vagy instabil csípő: Az ízületi tok lazaságának következménye, egy jól érzékelhető zökkenés kíséretében a combfej kinyomható az ízületi üregből oldalra vagy hátra (Barta, 1983; Perjés, 2008).

Luxáció: A combcsont feje nyugalmi helyzetben az ízületi vápán kívül az ízületi üreg mögött, fölött helyezkedik el. Erőszakosan visszahelyezhető (reponálható) a csípő hajlításával és távolításával, amit a visszaugráskor egy kattanás, zökkenés kísér. Abban az esetben, ha hajlított és távolított csípőt a test középvonala felé mozgatjuk, egy zökkenéssel a fej ismét elhagyja a vápát (Barta, 1983; Perjés, 2008).

Diszplázia: Az ízületi vápa medre sekély, a combfej a helyén van, de csúszkálhat. Megfigyelhető még a szokásosnál meredekebb combnyak-szár szög is (Perjés, 2008).

Szubluxáció: A vápa csak részben fedi az ízületi fejet, így annak egy része szabadon van (Barta, 1983).

Terratológiás csípőficam: A ficam a méhen belüli életben jelenik meg, rendszerint nem lehet visszahelyezni az ízületi fejet az ízületi vápába és csak műtéti beavatkozással gyógyítható (Barta, 1983; Perjés, 2008).

Kezelés: A kezelést a csípőízület helyes állásba kerülésével kezdődik. Ezt gyerekkorban el lehet érni abdukciós pelenkázással, gipszeléssel, vagy Pavlik-kengyel (a kengyel a csípőt hajlított helyzetben tartja, de a többi mozgást szabadon hagyja) alkalmazásával. Súlyosabb esetekben műtéti eljárás szükséges. A gyógytestnevelési feladatok meghatározását szoros orvosi együttműködéssel kell megtenni. A gyakorlatok leglényegesebb része a farizmok és a hasizmok erősítése, valamint a medence körüli izomzat fejlesztése csípőből indított mozgásokkal. A távolító izmok foglalkoztatásával biztosítható a csípőízület megfelelő helyzetben tartása. További feladat még az alsó végtag izmainak erősítése fekvő, ülő vagy függő helyzetben kis terheléssel szemben. Fontos a kiegyensúlyozott járás elsajátítása, melyben segítséget nyújthatnak az egyensúlygyakorlatok és a széles alapon járásos gyakorlatok. Ajánlott úszásnem a mellúszás, melynek „béka” lábtempója kifejezetten hasznos a betegség kezelésében (Gárdos - Mónus, 1982).

Tiltott gyakorlatok: Ellenjavallt a csípőízület tartós rázkódással, ugrásokkal és hátrahajlításokkal történő megterhelése. Az ízületi szalagokat túlnyújtó feladatokat, az elesés esélyét magában rejtő lendületes játékokat, a hirtelen fordulatokat és a hosszan tartó állásokat kerülni kell. Figyeljünk, hogy a csípőficamos tanulókat ne terheljük túl (Gárdos - Mónus, 1982).

 

Epiphyseolysis capitis femoris (serdülőkori combfejelcsúszás):

Tünetek: Gyanút keltő jel lehet a térd- és csípőtáji fájdalom, a furcsa járás és a sétálás közbeni fáradékonyság. Az érintett oldalon a láb a test középvonalától kifelé tartott. A csípőízület mozgása korlátozott, behajlított csípő helyzetében az alsó végtag távolított és kifelé forgatott (Drehmann-tünet), a befelé forgatás akadályozott, vagy súlyos esetben nem lehetséges a középvonalig sem (Barta, 1983; Perjés, 2008; Vízkelety, 1994). Elesés után combnyaktöréshez hasonló tünetek jelentkezhetnek, és a beteg nem tud felkelni (epiphysiolysis acuta) (Barta, 1983). Az alsó végtagok között hosszkülönbség is mutatkozhat (Perjés, 2008).

24. kép: Epiphyseolysis capitis femoris röntgenképe.

Forrás:http://metodebokortopedi.ihelse.net/Metodebok_leger/epiphysiolysis_capitis_femoris.htm

 

Betegség leírása: 11 – 14 éves korban, a nemi érés folyamán jelenik meg, a combfej elcsúszik a növekedési porcon hátra és lefelé (24. Kép). Oka a növekedési és nemi hormonok aránytalansága, valamint a testsúly és az izom húzása következtében létrejött ízületi túlterheltség. Súlyos esetben előfordulhat csontfej-elhalás is. (Perjés, 2008).

Kezelés: A kezelés eredményessége érdekében fontos a korai felismerés, így röntgenvizsgálat ajánlott már gyanú esetén is (Vízkelety, 1994). Konzervatív kezelés nem hoz jelentős eredményt, így a műtéti megoldás az ajánlott. (Perjés, 2008). A gyógytestnevelésnek a műtét utáni felépülésben van szerepe. Fontos, a beavatkozás utáni gyógytorna elveinek megfelelően, a műtött láb erősítése hajlítással és távolítással, továbbá a farizom (m. gluteus maximus, -medius, -minimus) és a négyfejű combizom (m. quadriceps femoris) fejlesztése fekvő helyzetben. Későbbiekben a csípőficam kezelésének megfelelően lehet eljárni (Gárdos - Mónus, 1982).

Tiltott gyakorlatok: Óvakodni kell a beteg oldal egyoldali nagyfokú terhelésétől, az ugrásoktól, futásoktól, térdelő helyzetektől és a csípő forgatással járó mozgásoktól (Gárdos - Mónus, 1982).

 

Coxa vara infantum:

Tünetek: A betegség jelen van már a születéskor, de csak gyermekkorban válik láthatóvá. Jellemző a sántító járás (Trendelenburg-tünet) és a csípő távolításos mozgásterjedelmének beszűkülése, akadályozottsága (Vízkelety, 1994).

25. kép: Coxa vara infantum röntgenképe.

Forrás: http://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.3109/17453676808989441

 

Betegség leírása: Veleszületett combnyak-fejlődési zavar (25. Kép). A comb nyak-fej és a combcsont teste között bezárt szög kisebb a normális mértéknél (Perjés, 2008; Vízkelety, 1994). A nagy tompor közel kerül a csípőlapáthoz és a középső- és kis farizom (m. gluteus medius, -minimus) működése elégtelenné válik (Barta, 1983; Vízkelety, 1994). A rosszabbodás a növekedés végéig fennállhat (Barta, 1983).

Kezelés: Műtéti kezelés hoz csak megoldást, amit gyerekkorban is el lehet végezni, de számolni kell a betegség újra kialakulásának veszélyével (Barta, 1983). Gipszkötés is szükséges lehet, a gyógyulás ideje a kortól függ (Vízkelety, 1994). Fontos a csípő egész életen át tartó tehermentesítése, és a pályaválasztási tanácsadás esetén az ülő munkát érdemes javasolni (Perjés, 2008).