a) Szeplők és lentigok

Mivel a melanin széles abszorpciós spektrummal rendelkezik, számos lézerrel kezelhetők a melanintartalmú elváltozások. A terápiás ablak alsó részén a zöld lézerek behatolóképessége áll, mely a felszínes papilláris dermisig terjed. Ezeket a lézereket főként epidermális pigmentált elváltozások esetén használhatjuk. Ezért mind a megduplázott frekvenciájú Nd:YAG (532 nm), mind a Q-kapcsolt lézer normál módban hatásos a lentigok és szeplők kezelésében a legtöbb bőrtípus esetén, alacsony kiújulási aránnyal. További lézerek, mint a 800 nm-es dióda lézer, vagy az IPL szintén alkalmasak az epidermális pigmentált elváltozások kezelésére (10.3. táblázat). A PDL-t leggyakrabban érelváltozások kezelésére alkalmazzák, de az 595 nm-es fényt a melanin is jól elnyeli, és ezért használható pigmentált elváltozások kezelésére is. Kompresszió segítségével a bőr érkomponense elhalványodik, és így célbavehetők a melanintartalmú elváltozások. Az újabb PDL rendszerek rendelkeznek ilyen kompressziós kézi eszközzel.

10.3. táblázat A pigmentált elváltozások kezelésére használt lézerek és egyéb fényalapú eszközök.

A Q-kapcsolt lézerek a pigmentált elváltozások kezelésére a leghatékonyabbak, a nagyon rövid impulzusidejük miatt, mely hatékonyan veszi célba a melanoszómát (10.11. ábra).

A	B
10.11. ábra.   Solaris lentigo kezelése. A: Kezelés előtt, B: Kezelés után.

A fent felsorolt lézereken túl, a pigmentet nem szelektív ablatív lézerek, mint a CO2 (10600 nm) és az Er:YAG (2940 nm), is képesek eltávolítani, a felszínes pigmentált léziókat nemspecifikus roncsolás útján. A paraméterek a bőr fototípusától, a bőrhűtési technikától és morfológiai jellemzőktől függenek; tesztelési terület javasolt.

Általában a Q-kapcsolt rubin és alexandrit lézerek általában hatékonyabbak a mélyebben elhelyezkedő pigmentált elváltozások (például Ota-naevus) kezelésében, mivel ezek a hullámhosszak mélyebbre képesek hatolni. A Q-kapcsolt rubin lézerfényt (694 nm) a melanin jobban elnyeli, mint az alexandrit (755 nm) lézerfényt, amely előnyt jelenthet a világosabb bőrű emberek esetén, de gondot okozhat a sötétebb bőrűeknél, mivel nagyobb a valószínűsége a normális epidermális melanin nemspecifikus melegítésének. Az Nd:YAG lézerfényt a melanin sokkal kevésbé nyeli el, de mélyebbre hatol a bőrbe; ezért ez elsősorban dermális pigmentált elváltozások kezelésére alkalmas. A lentigok, szeplők és „café au lait” foltok, valamint az Ota- naevus kezelése esetén ezen tényezők ismerete segít az optimális eszköz kiválasztásában. A pigmentált elváltozások javulása a Q-kapcsolt lézerekkel történő kezelés hatására attól függ, hogy a pigment hol helyezkedik el (epidermális, dermális vagy kevert), intra- vagy extracelluláris elhelyezkedésű-e, és hogy miből áll a pigment (általában melanin).