4.3.1. Rubinlézer

 

   4.10. ábra   Rubinlézerből származó kristály. Látható, hogy csak a középső része szennyezett, a csiszolt végek alkaotják a rezonátor tükreit.

Az első rubinlézerben az optikai rezonátort a rubinkristály két tökéletesen párhuzamosra csiszolt vége alkotta (Fabry-Perot rezonátor) A lézerközeget alumínium-oxid (Al2O3) alapanyagú króm-oxiddal (Cr2O3) szennyezett egykristályból csiszolt henger alkotja, amelynek 1 cm3-ében kb. 1,5·1019 króm ion (Cr3+) foglalt helyet. Az energiapumpálás villanólámpa segítségével történik, amelynek fénye széles frekvenciatartományt ölel fel. A villanólámpa megfelelően nagy teljesítménye mellett a króm ionok többsége gerjesztett állapotba kerül. Az alapállapotba való visszatérés két lépcsőben történik. Az első lépésben a gerjesztett ionok energiájuk egy részét a rácsnak átadva metastabilis állapotba kerülnek. Második lépésben az ionok a metastabilis állapotból az alapállapotba jutnak, miközben 694,3 nm hullámhosszúságú fényt bocsátanak ki. A rubinlézerek impulzus üzeműek (néhány impulzus percenként). Mivel a kristály belsejében igen sok hő szabadul fel, ezért a lézert intenzíven hűteni kell (pl. cseppfolyós nitrogénnel vagy levegővel). A kimenő teljesítmény akár 10 GW is lehet.