11. Lézersebészet

A klasszikus sebészeti lézerek (CO2, rubin, Nd:Yag, Ar-ion) alkalmazása során a cél az élő szövetekben irreverzibilis változások létrehozása. Ezek makroszkopikus megjelenési formái: véralvadás, párolgás, kivágás. Mint korábban már tárgyaltuk, a szövetekben abszorbeálódott magas lézerenergia hővé alakul, s ott a szövetek gyors és nagyarányú felmelegedése révén fejti ki sebészeti hatását.

Mint minden eljárásnak, a lézerek alkalmazásának egyaránt vannak előnyei és hátrányai is:

- Előnyök

  • -tökéletes irányíthatóság, nagy találati biztonság: ezt biztosítják a magas színvonalú technikai ismereteket alkalmazva készített kézidarabok, endoszkópok, optikai elemek és a gyakran alkalmazott számítógépes kontrol.
  • -éles sebszélek, szövetkímélő technika, minimális hegszövet, minimális műtét utáni fájdalom, kedvező sebgyógyulás: ez annak az eredménye, hogy a vágás nem mechanikai nyíró („fűrészelés”) vagy szétfeszítő erő következménye.
  • -vérzéscsillapító hatás: a sebészeti lézerek hő-, koagulációs hatásának köszönhető, melynek révén a nem túl nagy erek a vágás során, azzal egyidejűleg egyúttal be is záródnak.
  • -érintésmentes, fertőzés nélküli alkalmazás: mivel a beavatkozást egy fénynyaláb végzi, így gyakorlatilag eszköz nem ér a műtéti területhez, ami egyúttal azt is jelenti, hogy nem történhet meg közvetlen kórokozó-átadás.
  • -transzparens rétegek mögötti műtét lehetősége: ez a lézeres beavatkozások egyik legnagyobb újdonsága a hagyományos eljárásokkal szemben, ez teszi lehetővé például olyan szemészeti műtétek elvégzését, melyre a lézerek megjelenése előtt nem volt lehetőség. Több területen is kihasználják a fény azon tulajdonságát, hogy elnyelődése függ az alkalmazott hullámhossztól és a közegtől.
  • -széleskörű alkalmazási lehetőség: a kutatások kimutatták, hogy a lézerszike szinte minden olyan területen kiválóan, sőt előnyösebben alkalmazható, ahol a hagyományos, sőt olyan esetekben is bevethető, melynek megoldására a hagyományos módszerek nem voltak alkalmasak.

 - Hátrányok

  • -nehézkes a steril körülmények biztosítása: mindenki számára nyilvánvaló, hogy két műtét között például egy CO2 lézerrendszer és kézidarabok, tükrök, optikai elemek fertőtlenítése sokkal nehézkesebb, mint a hagyományos sebészeti eszközöké.
  • -száraz sebfelszín biztosítása, keletkezett gázok, gőzök elszívása: ahhoz, hogy a lézernyaláb energiája a megfelelő céltérfogatban nyelődjön el, tiszta, víz-, folyadékmentes műtéti felszínt kell biztosítani. Arra is ügyelni kell, hogy a műtét során keletkező gázokat, gőzöket (amelyek elnyelő, szóró közeget képeznek) a műtéti területről hatékonyan eltávolítsák.
  • -néha nehézkes alkalmazhatóság: természetesen több olyan beavatkozás is van, melyet egy szike vágással sokkal egyszerűbben, kevesebb problémával, nekikészülődéssel meg lehet oldani, mint ha egy orvosi lézerberendezést használnánk.
  • -biztonsági rendszabályok betartása: nagyon kell vigyázni a megfelelő energiasűrűség beállítására. A rosszul megválasztott lézerparaméterek azt eredményezhetik, hogy az alkalmazott energiasűrűség elégtelen lehet a kóros szövetek eltávolításához, vagy pedig éppen ellenkezőleg, a besugárzott szövet elszenesedhet, miközben a környező szövetek hőkárosodhatnak. Az is bekövetkezhet, hogy a célzott szövetek hirtelen átvágása után a lézersugár továbbhalad és a mögöttes szerveket károsíthatja. A fényes műszerekről vagy a fém fogpótlásokról visszaverődő sugár is okozhat közvetve sérülést.

A továbbiakban különböző sebészeti területeken alkalmazott lézeres eljárásokat mutatunk be. Természetesen a példákkal messze nem merítettük ki a lézerek sebészeti alkalmazási lehetőségeit. Ha egy terület kimaradt az általunk felsorolt példák közül, nem jelenti azt, hogy ott nem alkalmaznának lézereket, vagy nem vizsgálnák alkalmazási lehetőségeiket.