10.3.1. Tetoválások eltávolítása

A tetoválás exogén pigment tartalmú anyag lerakódása a bőrben. Habár a tetováláskészítés leggyakoribb célja művészi vagy kozmetikai, orvosi téren is használják, főleg sugárkezelés helyének jelölésére. Továbbá traumatikus úton vagy robbanást követően ólom, aszfalt, lőpor vagy szén tartalmú festékanyag  is lerakódhat a bőrben. Amikor beágyazódott, a bőr fibroblast sejtei, makrofágjai és mastocytái felveszik az exogén pigmentet a lysosomáikba. Ezek a pigment granulumok 2-400 nm nagyságúak, de átlagban 40 nm átmérőjűek. Eltekintve az ösztönző októl és a kezdeti motivációtól, az ilyen pigmentek eltávolítása gyakran a páciens kérése történik. A lézertechnológia fejlődése előtt a tetoválás-eltávolítás gyakran csúf hegesedéssel járt. Az excisionális, dermabrásió, salabrásió, lézeres abláció és elektrodisszekáció módszereket használták. A Q-kapcsolt lézerek fejlődésével, a festékanyag eltávolítása sokkal biztonságosabb, kevesebb hegképződéssel és/vagy pigmentáltság változással jár.

A Q-kapcsolt lézereket rendkívül rövid, nanoszekundumos energiaimpulzusok jellemzik. Ez utóbbi fotomechanikai és fotoakusztikus lézer-szövet interakciókat vált ki. A kivételesen rövid impulzusidő a lizoszómára korlátozza a hőkárosodást. A gyors impulzus nanoszekundumok alatti, 200-300 °C-ra történő hőmérsékletemelkedést vált ki, mely drasztikus tágulást okoz az organellumban, ezt pedig ugyanazon alkotó hasonlóan káros összehúzódása követi, végső soron a lizoszóma kavitációját eredményezve. Klinikailag a lézer-szövet reakció azonnali epidermális kifehéredésként jelentkezik, melyet alapvetően az epidermisben vízgőz kialakulása okozza. A mechanikai károsodás a sejtmembrán repedésével és az exogén pigmentek extracelluláris térbe történő kijutásával jár. A pigment ezután döntően a nyirokutakon keresztül távozik, vagy egyszerűen ismételten fagocitálásra kerül.

A megfelelő Q-kapcsolt lézert a kezelni kívánt tetováláspigment színe alapján választjuk ki. A tetováláspigment kiegészítő egyezése alapján a zöld pigmentet a leghatékonyabban vörös lézerrel (694 nm), a piros pigmentet pedig zöld lézerrel (532 nm) lehet eltávolítani. A kék és fekete pigmentek mindhárom Q-kapcsolt lézerrel eltávolíthatók - a rubin, az alexandrit és az Nd:YAG lézerrel (10.10 ábra). A sárga és narancssárga pigmenteket nehezebb eltávolítani, mivel ezeket nem nyelik el jól a jelenleg forgalmazott lézerfényt.

A	B
10.10. Tetoválás kezelése Q-kapcsolt Nd:YAG lézerrel. A: Kezelés előtt, B: Kezelés után.

A lézertechnológia fejlődése és a Q-kapcsolt lézerek javulása a pigmenteltávolítást biztonságosabbá és hatékonyabbá tette, ugyanakkor a pigment teljes eltávolítása igen nehéz feladat maradt (10.2. táblázat). Abban, hogy a tetoválás milyen mértékben távolítható el, fontos tényező, hogy amatőr vagy egy profi tetoválóművész készítette-e a tetoválást. Az amatőr tetoválások gyakran szénbázisú kék és fekete pigmenteket tartalmaznak, mint az indiai festék. Mivel ezek a tetoválások csak néhány színből állnak, és általában a bőr felszínesebb rétegeiben foglalnak helyet, viszonylag könnyen távolíthatók el. A hivatásos tetoválóművészek több színnel dolgoznak, és a mély papilláris, valamint a felszínes retikuláris dermisbe juttatják a pigmenteket. Ezért ezen összetettebb professzionális tetoválások eltávolítása még a legjobb eszközökkel is problémásabb lehet.

10.2. táblázat Tetováló pigmentek, az eltávolításukhoz alkalmazott lézerek, és a lehetséges szövődmények.

A tetoválás-eltávolítás szövődményeként mind hipo-, mind pedig hiperpigmentáció jelentkezhet. Míg a hipopigmentációt rubin és alexandrit lézerek esetén észleljük, a hiperpigmentáció sötétebb bőrűeknél gyakori. Gyakran lehet hallani, hogy a Q-kapcsolt lézerek hegesedés nélkül távolítják el a tetoválás-pigmenteket. Habár ez gyakran igaz, jelentős szerkezeti változások jöhetnek létre a nagy teljesítményt alkalmazó eszközökkel végzett többszörös kezeléseket követően. Ezen túlmenően, a tetováló-festékkel szembeni gyulladásos reakciókról is beszámoltak, ilyenek az ekzémás, granulomatózus és lichenoid reakciók. Amikor a lézerkezelés után szisztémás reakció alakul ki, ezek a mobilizált antigének következményei.

A bőrszínű tetováló-festék paradox sötétedése gyakori jelenség bármelyik Q-kapcsolt lézerrel történő kezelés után. Ez a sajnálatos esemény egyetlen lézer impulzust követően közvetlenül kialakul, és a tetováló-festék oxidált állapotából redukált állapotba kerülése okozza. Erről klasszikusan a vörös „ajakkontúr” pigment barnává vagy feketévé változása kapcsán számoltak be, ahol a ferri-oxid tetoválás ferro-oxiddá redukálódott. Hasonló színváltozások figyelhetők meg a titán-dioxid anyagú tetoválások esetén is, amelyet gyakran használnak a tetováló-pigmentek világosítására. Amikor Q-kapcsolt lézerrel kezelik a titánt, színe fehérről kékes-feketévé változhat. Habár ez a problémás mellékhatás a Q-kapcsolt lézerek bármelyikével végzett folyamatos kezelés hatására javítható, az ilyen tetoválások esetén ajánlatos tesztkezelést végezni, különösen akkor, ha a tetoválás az arcon foglal helyet.