Lézerek az orvostudományban
- Lézerek az orvostudományban
- Bevezetés
- 1. Lézerek megjelenése az orvostudományban, történeti áttekintés
- 2. A lézerek működésének fizikai alapjai
- 3. A lézerek csoportosítása, főbb tulajdonságaik
- 4. A gyógyászatban legelterjedtebben alkalmazott lézertípusok
- 5. A fény-anyag kölcsönhatás
- 6. Fotokémiai és fototermális hatások biológiai anyagokban
- 7. Az optikai szálak, fényvezetők, endoszkópok
- 8. Lézerek diagnosztikai alkalmazásai
- 9. Szoft-lézerek a gyógyításban
- 10. Lézerek bőrgyógyászati felhasználása
- 10.1. Lézer és intenzív pulzáló fény típusok
- 10.2. Érelváltozások kezelése
- 10.2.1. Naevus flammeus (port-wine stains)
- 10.2.2. Gyermekkori hemangiomák
- 10.2.3. Teleangiectasia faciei
- 10.2.4. Civatte-féle poikiloderma
- 10.2.5. Alsóvégtagi teleangiectasiák és venulatágulatok (seprűvénák)
- 10.2.6. Verrucák
- 10.2.7. Pyogén granulomák
- 10.2.8. Vénás hemangioma (venous lake)
- 10.2.9. Általános szempontok az erek kezelésénél, fájdalom figyelembe vétele
- 10.3. Pigmentált léziók kezelése
- 10.4. Ablatív lézerek: szén-dioxid és Er:YAG
- 10.5. Egyéb fotorejuvenációs eljárások
- 10.6. Rádiófrekvencia (RF)
- 10.7. Plazmakinetikus mélyhámlasztás
- 10.8. Szőrtelenítés
- 10.9. Gyulladásos bőrbetegségek kezelése
- 10.10. Következtetés
- 11. Lézersebészet
- 12. Lézerek orvostudományi alkalmazásai Magyarországon
- 13. Lézerbiztonsági alapismeretek
- Irodalom
11.6.3. Lézeres kőtörés
Az epevezeték-kövek 90%-a villanólámpával gerjesztett festéklézerrel és endoszkóppal az urológiai kövekhez hasonlóan törhető, a fragmentumok pedig többnyire természetes úton távoznak. A fennmaradó 10 % esetében a kő nagy mérete teszi alkalmatlanná a lézeres eljárást. Hasonló módon végezhető epehólyag- és májon belüli kövek zúzása.