10.3.3. Striae distensae kezelése

Striae distensae gyakran alakul ki terhesség alatt, pubertásban a növekedés időszakában, illetve gyors és jelentős súlygyarapodás esetén. Szövettanilag az epidermisz elvékonyodása és a dermisz atrófiája jellemzi. A korai gyulladásos szakaszban színük rózsaszín vagy vöröseslila (striae rubra), később elhalványodnak, gyöngyházfényűvé válnak (striae alba).

A striák kezelése orvosilag nem indokolt, azonban a kozmetikailag zavaró probléma eltüntetésének reményében az érintett betegek gyakran fordulnak orvoshoz. Többféle terápiás módszer is elérhető színük és textúrájuk javítására (PDL, pulzáló CO2 lézer, 308 nm-es excimer lézer, 1450 nm-es non-ablatív lézer, IPL), azonban ezek hatékonysága eltérő. Kutatások alapján a klinikai javulás korrelál a fokozott elasztin képződéssel és a remodellációval. Az alacsony energiasűrűségű 585 nm-es (3 J/cm2) pulzáló festéklézer (PDL) jelentős mértékben fokozza az elasztin képződést. A legújabb adatok szerint a frakcionált fototermolízis pedig javítja az atrófiás hegek megjelenését. Egy striákat vizsgáló kutatásban kimutatták, hogy 1550 nm-es frakcionált fototermolízis kezelést követően a IV–VI bőrtípussal rendelkező betegek esetén az epidermisz megvastagodott és fokozott volt a kollagén, valamint az elasztikus rostok remodellációja. Mindezen eredmények ellenére a klinikai gyakorlatban a striák lézeres kezelése továbbra sem kielégítő.