10.2.5. Alsóvégtagi teleangiectasiák és venulatágulatok (seprűvénák)

Az alsóvégtagon kialakult seprűvénák a férfiak és nők megközelítőleg 80%-át érintik. Ezek a teleangiectasiák és venulatágulatok vörös és kék színűek, 0,2 – 2 mm átmérőjűek, és dependens területeken, főként az alsó végtagokon jelentkeznek. Míg a seprűvénák egy része mélyebb érelváltozásoktól függetlenül jelentkezik, meglepően magas arányuk a mélyebb vénás betegségek kezelésének hatására javul. A felszínes vénás plexus a bőrben, a subcutan szövetben és a felszínes fasciában foglal helyet, a mély vénás plexus pedig az alatta fekvő izomszövetben helyezkedik el. A két plexust perforáns vénák kötik össze. Az életkor, hormonális vagy genetikai tényezők vagy az érfalat ért sérülés következtében kialakuló vénás billentyűelégtelenség megnövekedett hidrosztatikai nyomást, és végül értágulatot eredményez.

Míg az arc teleangiectasiái általában felszínesek, kis átmérőjűek és normális hidrosztatikai nyomásviszonyok uralkodnak bennük, az alsóvégtag vénái nagyobb átmérőjűek, vastagabbak, és a bőr mélyebb rétegében foglalnak helyet. Továbbá, mint minden kezelési területen, a tágulatok mérete, színe és átmérője eltérő. Ezek a tulajdonságok méginkább megnehezítik az alsóvégtag vénáinak kezelését. Miközben a scleroterápia továbbra is az elsőszámú kezelési forma a seprűvénák esetén, a betegek kisebb hányadánál a lézerkezelés is működő alternatíva (10.1. táblázat). Ez olyan esetekben jön szóba, ha valaki fél a tűtől, teleangiectasiás fonatai vannak, bokavénák esetén vagy a scleroterápiára adott kedvezőtlen válasznál. A lézerterápia olyan betegeknél is javasolt, akiknél korábban a sclerotisáló anyag alkalmazásakor mellékhatás jelentkezett. A PDL és KTP lézer kis átmérőjű rózsaszín és vörös erek kezelésére alkalmas, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy a scleroterápiás tűvel kanülálhatók legyenek, például a teleangiectasiás fonatok esetén, melyek korábbi scleroterápia következményei lehetnek.

Az alsóvégtag vénái esetén a célkromofór a hemoglobin. Miközben az 532 nm-es KTP lézer, az 585-595 nm-es PDL és IPL sugarait jól elnyeli a hemoglobin, a limitált behatolóképesség nem teszi lehetővé az 1,0 mm-nél mélyebben fekvő, 1 mm-nél nagyobb átmérőjű erek egyenletes kezelését. Az IPL eszközök eredményei ellentmondóak, kiszámíthatatlanok és a kiválasztott paraméterektől függően változnak. Továbbá ezek több kedvezőtlen mellékhatással is bírnak a scleroterápiához képest. A PDL kezelést követően a betegek 20-40%-ában fordul elő fokozott pigmentáció, mely 3 hónapig vagy hosszabb ideig is fennáll. Ez a mellékhatás a vörösvérsejtek extravazációja és epidermális kriogén spray okozta sérülés következménye is lehet. Számos lézerterapeuta a hosszú impulzusú Nd:YAG lézert alkalmazták az alsóvégtag nagyobb, mélyebb vénái esetén. Kétségtelen, hogy néhány véna kezelhető így, de a fájdalom, a gyulladás utáni fokozott pigmentáció és a hegesedési hajlam számos klinikust óvatosságra int ezen indikációban.

Mivel az alsóvégtag vénái különböző színűek, méretűek, átmérőjűek és mélységűek, és sokszor okuk a vénás billentyűelégtelenség eredménye, az ultrahangos vizsgálat segít meghatározni a legmegfelelőbb kezelési stratégiát. Az alsóvégtagi vénás tágulatok hosszútávú, sikeres kezelése endovénás lézerek, ambulánsan végzett phlebectomia és scleroterápia kombinációs kezelésével valósítható meg. Amikor ezeket a kezelési módszereket kombinálták, szinergista hatásuk igazolódott.