11.10. A csont lézeres sebészete

Csont vágására többnyire Ho:YAG vagy CO2 lézert alkalmaznak a sebészetben. Az előbbi előnyei, hogy alacsonyabb hullámhosszának következtében alkalmazásánál a környező szövetek termikus terhelése kisebb és vizes közegben is alkalmazható, továbbá fénye hagyományos, viszonylag olcsó flexibilis optikai szálon vezethető.

A csontsebészeti lézerek fejlesztése olyan újfajta csont- és porcmegmunkálási eljárást tett lehetővé, ahol minimális a szomszédos szövetek károsodása, a finom vágás geometriai szabadsága pedig szinte korlátlan. A klinikai vizsgálatok alapján megjósolható, hogy a lézerek bevezetése új műtéti eljárások előtt nyitja meg az utat, amelyeknél várhatóan kisebb lesz a műtéti kockázat, a sebzés mértéke, enyhül a fájdalomérzet, s rövidül a gyógyulás ideje. A lézeres eszköz könnyen összekapcsolható számítógépes vezérléssel, ami tovább növeli a beavatkozás precizitását.

 

  11.16. ábra   Szenesedés és járulékos roncsolástól mentes lézeres csontvágás. (kép: Stefan Stübinger © FNS)

Lézer alkalmazásával nincs rezgés (amelyet például a csontfűrész kelt), emiatt tehát nem következhet be további közvetett sérülés. Nem keletkezik csontpor, nincs szerszámkopás, a lézeres eljárás sokkal gyorsabb, zajmentesebb, megbízhatóbb. Igen előnyös lehet lézer alkalmazása pl. koponyaműtéteknél, ahol a koponyacsont egy darabjának eltávolításakor sokkal nagyobb hangsúlyt kap a környező szövetek (agy) védelme. A mellékelt ábra bárány sípcsontjának szén-dioxid lézeres vágását mutatja be. Jól látható, hogy nincs szenesedés, nincs járulékos roncsolás. A kutatások kimutatták, hogy a lézerrel végzett vágások után a csontok könnyebben, rövidebb idő alatt forrnak össze.