Skip navigation

3.7. Az előadó fellépése

A legtöbb prezentációs szakember Steve Jobs-t, az Apple Inc. volt vezetőjét állítja példaképnek annak ellenére, hogy néhány évvel ezelőtt elhunyt. Viszont kevesen gondolják, hogy megvan bennük mindaz, ami Jobs-t híres előadóvá tette. És ne feledjük, hogy az ő prezentációi is egy cég csapatmunkájának termékei. Ezért inkább három másik példát emelnék ki. Az első Pina Bausch, aki a modern táncművészet jelentős alakja, aki a mozgás helyett a mozgató erőket helyezte a művészete középpontjába. Ezzel a módszerrel szavak nélkül tudott az addig megszokottnál kifejezőbb előadásokat létrehozni. Az ellenpólusa Nick Vujicic szerb származású amerikai előadó, aki karok és lábak nélkül született, de lehetőségeihez képest teljes életet él. Előadásai során a szavai, történetei erejével hat a közönségre. A harmadik pedig a székely mesemondó, aki tudja, hogy a mesébe csomagolt tanulságokra jobban figyelünk és emlékszünk. A történetek fontosságát az üzleti kommunikáció csak az utóbbi években fedezte fel, de egyre nagyobb a szerepük. Visszatérve Steve Jobs-hoz, a talán leghíresebb beszéde nem egy termékhez kapcsolódik, hanem a Stanford Egyetem diplomaosztóján hangzott el, és három rövid történetet oszt meg benne a saját életéről.

Az öltözködéssel kapcsolatban két fontos szabály említhető. Ha nincs más lehetőségünk, mert az alkalom, vagy státuszunk megkívánja, akkor öltözzünk az üzleti életnek megfelelő viseletbe (formal, vagy business dress code). Viszont, ha a lehetőségeink megengedik, akkor öltözzünk úgy a saját ízlésünknek megfelelően, ami vélhetően a közönség stílusához is közel áll. Bár tudjuk, hogy a magas, és más előnyös testi tulajdonságokkal rendelkezők könnyebben kapnak figyelmet, vagy akár többet is keresnek (Judge – Cable 2004), de ápolt külsővel nincs félnivalónk. Az előadás hallgatósága inkább a beszédre fog figyelni, minthogy hogy áll a hajunk. Mindemellett érdemes akár egy kis tükörrel, akár a telefon előlapi kamerájával ellenőrizni, hogy semmi olyan figyelemelterelő nincs rajtunk, ami szokatlan lenne.

Példa: Egy sportcsarnok megnyitóján tartott beszédhez kötelező az öltöny és a nyakkendő, illetve a hölgyeknek a megfelelő blúz és szoknya. Ellenben, ha egy középiskolai strand röplabda bajnokságra hívnak meg egy sportszakmai előadást tartani, akkor lazább viselet ajánlott.

A színpadon széles mozdulatokkal gesztikulálhatunk, kivéve a formális beszédeket. A széles mozdulatok elsőre szintén szokatlanok, de a távolabb ülők számára sokkal jobban befogadható, mint egy maga előtt mutogató előadó. A gesztikuláció szintén segíthet a gondolataink vizuális megjelenítésében. Óvatosan bánjunk viszont a gesztikulációval többnemzetiségű közönség előtt, mert az azonos jelek más, akár sértő jelentéssel bírhatnak a különböző kultúrákban.

Feladat: Keressünk az internet segítségével infografikát arról, hogy a különböző gesztusok milyen jelentéssel bírnak más kultúrákban!4 Hogyan változik a gesztikuláció mértéke Európában északról délre haladva?

A színpadon, ha a hangtechnika nem rögzített, vagy csak a saját hangunkat használjuk, akkor lehet mozogni, de ne járkáljunk fel alá, és a közönségnek soha ne fordítsunk hátat. A jól berendezett előadó termekben a mögöttünk elhelyezett vetítő vászonra felé soha nem kell fordulnunk, mert van kontroll monitor, ahogy látjuk mi van kivetítve. Ennek hiányában oldalról közelítsük meg a vásznat, illetve nyomtatott diasorral próbáljuk minimalizálni a visszafordulások idejét.

A jó előadó tekintete a közönség tagjain folyamatosan siklik, ezzel is segítve a kapcsolat fenntartását. Azzal vigyázni kell, hogy a tekintet ne akadjon meg a közönség egy tagján, mert ez néhány másodperc után kellemetlenné válik a felek számára. Az azonos neműek kihívásként, az ellentétes neműek flörtként értelmezhetik, és általában zavarba jönnek. A kevésbé gyakorlott előadók a közönség fejmagassága felett közvetlenül, a terem végében kereshetnek egy fókuszpontot, amitől a tekintetük iránya természetesnek fog tűnni, és a testük önkéntelen elfordulását is megnehezíti.

A vokális tulajdonságok némelyike nehezen módosítható. A túl lassú beszéd, vagy a hadarás gyakorlással módosítható a kívánt irányba. A hangerő bizonyos keretek között szintén növelhető, ahogy megtanuljuk a hangunkkal kitölteni a teret. A beszédhibákhoz logopédus, vagy pszichológus segítségét vehetjük igénybe, esetleg műtéti korrekcióval lehet korrigálni. A hang magassága szintén módosítható hangszálműtéttel, de erre csak szélsőséges esetekben van szükség. Azt azonban érdemes tudni, hogy bár a magas hangok távolabb is hallhatók, de érthető beszédet nagy térben mély hangon könnyebb közvetíteni.