Előszó

A sportszakemberek sportszakmai munkájában, annak megtervezésében, a sport minden területén egyre nagyobb kap a teljesítmény mérése, és a keletkezett, akár mérési adatokból, akár az információs rendszerekben tárolt adatokból származó információk elemzése, kiértékelése.

A mérésekből származó teljesítményadatok esetén ehhez előtte ezek (fel)mérése szükséges.

A mérési adatok tárolása, feldolgozása, elemzése adatbázisokban, ezekből felépülő információs rendszerekben történhet. A vizsgálatokból származó telemetriai adatok, vérnyomásértékek, EKG eredmények stb., egyéb edzettséget vagy fizikai állapotot mérő, jellemző adatok fontos információt hordozhatnak és segítséget nyújthatnak a sportszakmai munkához.

Napjainkban újabb és újabb adatmennyiségek keletkeznek, tárolódnak. Ezek strukturált tárolása és feldolgozása, a kinyerhető adatok értékelése, egyáltalán kinyerése, lekérdezése olyan fontos, napi feladat, amely a napi munkában, az edzések tervezésében egyre nagyobb hangsúlyt, szerepet és jelentőséget kap. Így az adatok elemzésében fontos szerepet kap a különböző szempontok szerinti kereshetősége, azaz visszakeresése, lekérdezési, adott szempont szerint listázási lehetősége. A mérésekből kinyert adatok alapján, illetve a sportinformatikai rendszerekből származó adatok lekérdezésével, mindezekből statisztikák, kimutatások készítése valósítható meg.

Kijelenthetjük, hogy az adatok megfelelő felmérése, tárolása, elemzése nélkül egyetlen sporttal kapcsolatos területen sem lehet sikereket elérni napjainkban, legyen szó szinte bármelyik sportágról.

A sportszakemberek számára a sporttal kapcsolatos információk adatbankokban, sportinformatikai rendszerekben tárolódnak strukturáltan, itt érhetik el munkájukhoz.

Az információs rendszerek manapság a világhálón, napjaink egyre népszerűbb, gyakran használt rendszerében, az Interneten is sokszor elérhetők.

Nem csak a sporteredmények strukturált tárolását, elérését, lekérdezését kell megvalósítani és lehetővé tenni, a napi sportéletben (pl. edzésmunkában) a teljesítmény mérésére, ellenőrzésére, a célok elérésének visszacsatolására vonatkozó, keletkezett adatok feldolgozására is szükség van.

Ma már a sporttudomány képes arra, hogy az egyes sportágakon belül megvizsgáljuk az edzéseken adható terhelések várható következményeit, és a mérések ciklikus ismétléseivel idősorban mérni tudjuk az edzések teljesítményre gyakorolt hatását, és a visszacsatolással hozzásegíthetjük a sportszakembereket a helyes(ebb) módszerek kidolgozásához, alkalmazásához.

Jelen jegyzetünkkel, amelynek létrehozását az Új generációs sporttudományi képzés és tartalomfejlesztés, hazai és nemzetközi hálózatfejlesztés és társadalmasítás a Szegedi Tudományegyetemen című, TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0002 számú pályázat támogatta, a fent megfogalmazott célok elérését célozzuk, erre teszünk kísérletet.

A jegyzet elépítése a következő:

1. Az első fejezetben, a jelfeldolgozás részben bemutatjuk az adatok mérésének, „keletkezésének” folyamatát, a mérések megtervezését, az eredmények kinyerésének, ezek számítógépes, digitális adattá történő konvertálásának, tárolásának folyamatát. Az adatok értelmezése és a kapott adatok vizualizálása, pl. ezekre görbe illesztése jelenik meg a fejezetben.
2. A második fejezetben az adatok tárolását, lekérdezését mutatjuk be a megszokott és gyakran használt táblázatos formában, táblázatkezelő szoftver segítéségével, amelyhez az oktatási környezetben talán legelterjedtebbnek mondható Microsoft Excel szoftvert választottuk.
3. Az adatok információs rendszerekben történő megjelenítéséhez adatbázisok építése szükséges. A sporttal kapcsolatos adatbázisok építése szerves részét képezik napjaink sportinformációs rendszereinek, így fontos, számítógépes kiegészítő, segítő napjaink sporttudománnyal kapcsolatos informatikai feladatainak végzésében, a sportmenedzsmentben. Ennek kapcsán megismerkedünk konkrét, már elkészült, felépített adatbázisok, adatbankok használatával, annak elveivel, az elvégezhető lekérdezések fajtáival, strukturálásával, végrehajtásával.