3.3.5. Összefoglalás
A fejezetben röviden áttekintettük az állat-asszisztált terápia történetét, kialakulásának, elterjedésének folyamatát.
Mivel a kutya az elmúlt évezredek során szervesen integrálódott az emberi közösségekbe, ígypszichológiai jólétünknek is szerves részévé vált. Ebből kiindulva részleteztük a társállat tartás és a testi-lelki egészség kapcsolatára utaló ismereteket. Bár többen kimutatták, hogy a társállat tartáselőnyösen befolyásolja az ember fizikai- és mentális egészségi állapotát, többféle lehetséges hatásmechanizmust feltételeznek. A társas támogatás (közvetlen oksági hatás) vagy aszociális serkentés (közvetett oksági hatás) jelenségei egyaránt szerepet játszhatnak, de az sem kizárható, hogy semmiféle oksági kapcsolat nincsen, hanem a társállattartás-egészség kapcsolatának hátterében valamely közös rejtett tényező áll.
Összességében állítható, hogy a meglévő hiányosságok ellenére az elmúlt 30 év kutatásai nagyban alátámasztják, hogy egyes társállatok (különösképpen a kutya) bizonyos esetekben valóban hozzájárulhatnak az ember fizikai és mentális jól-létéhez, bár a pontos hatásmechanizmus nem tisztázott, valószínű, hogy a fenti magyarázatok nem egymást kizáró módon, hanem egymással párhuzamosan illetve interakcióban fejtik ki hatásukat.
Az elmúlt évtizedek kutatásai soránaz ember-kutya kapcsolatban rejlő terápiás, fejlesztő hatással kapcsolatban is számos eredmény született.
Úgy tűnik, hogy a kutya fontos szerepet játszhat a gyermekek személyiségfejlődésében: kedvező hatással van a gyerekek szociális és érzelmi fejlődésére, konfliktuskezelési képességére. Továbbá a kutya, mint érzelmi és szociális támasz közreműködhet a felnőttek pszichés állapotának karbantartásában is, és gátolja az idős emberek magány és depresszió okozta testi-szellemi leépülését.
A terápiás és fejlesztő foglalkozások során sikerrel alkalmazzák a kutyát különböző típusú fogyatékosságban szenvedők fejlesztésére (pl. tanulási problémák, érzelemfelismerés zavarai).
Egyre több eredmény igazolja azt is, hogy az autizmussal élők esetében különös hatékonysággal lehet alkalmazni a kutyás terápiás fejlesztést. A kutya-ember kapcsolatban rejlőmotiváló, energizáló, figyelem élénkítő hatás, valamint kommunikatív viselkedéseket facilitáló hatása miatt.
Az autizmus spektrum tüneteit mutató gyermekekkel végzett vizsgálatok összességében azt mutatják, hogy a kutya terápiás hatása három pilléren nyugszik. Nemcsak motivációs és szociális katalizátor, hanem a kommunikációs kapcsolatteremtésben fontos híd szerepet tölt be, és ezáltal egyedülálló hatékonysággal képes az autizmus viselkedési zavarait enyhíteni.