- Állatasszisztált foglalkozások
- Bevezető
- 1. A kutyával asszisztált terápia és a lovasterápia helye egy inkluzív pedagógiai rendszerben (Hevesi Tímea Mária)
- 2. Az értékteremtő lovasterápia (Hevesi Tímea Mária)
- 2.1. A lovasterápia értékformáló és értékközvetítő szerepe
- 2.1.1. Életminőség fokozása szenzoros tréning által
- 2.1.1.1. Cselekvéses, tapasztaló tanulás
- 2.1.1.2. Tudásbővítés, fogalomtanulás
- 2.1.1.3. Problémamegoldás, felfedező tanulás
- 2.1.1.4. Folyamatfelismerés, fejlődés-tanulás
- 2.1.1.5. Gyakorlás, automatizáló tanulás
- 2.1.1.6. Tanulásszervezés, stratégia-tanulás
- 2.1.1.7. Értékátadás, identitás-tanulás
- 2.1.1.8. Kreatív önkifejezés, alkotó tanulás
- 2.1.1.9. Interperszonális kapcsolat-tanulás
- 2.1.2. Közösség
- 2.1.3. Egész-ség
- 2.1.4. Kultúra
- 2.1.5. Transzcendentalitás
- 2.1.1. Életminőség fokozása szenzoros tréning által
- 2.2. A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna foglalkozások feltételei és játéktára
- 2.3. Összefoglalás
- 2.1. A lovasterápia értékformáló és értékközvetítő szerepe
- 3. Állatasszisztált terápia:miért éppen a kutya? (Topál József)
- 3.1. A kutya eredete, háziasítása
- 3.2. A kutya viselkedésének és társas készségeinek „emberi” sajátosságai
- 3.2.1. Szociális vonzódás és kötődés
- 3.2.2. Problémamegoldó képességek és együttműködés az emberrel
- 3.2.3.Érzelmi-élettaniszinkronizáció
- 3.2.4. Szociális tanulás
- 3.2.5. Rítusok és szabálykövetés
- 3.2.6. Kommunikációs képességek – az emberi viselkedés „olvasása”
- 3.2.7. Tanítási helyzetek felismerése
- 3.2.8. Összefoglalás
- 3.3 A kutya mint az állatasszisztált terápia ideális szereplője
- 4. A segítő kutyák kiképzésével, vizsgáztatásával és alkalmazhatóságával kapcsolatos szabályzás (Köböl Erika)
- 4.1. A 27/2009.(XII.3) SZMM rendelet - áttekintés
- 4.2. A szervezetekkel és segítőkutyákkal kapcsolatos adatok
- 4.3. A segítőkutyák és vizsgáztatásuk szabályai
- 4.4. Betekintés a segítőkutyák képzésébe és munkájába
- 4.5. A terápiás kutyák vizsgafeladatai és azok összefüggései a gyakorlati munkával
- 4.6. Összefoglalás
- 5. A team (Köböl Erika)
- 6. Alkalmazási lehetőségek (Köböl Erika és Topál József)
- 6.1. Intézménytípusok
- 6.2. Célcsoportok és korosztályok
- 6.3. Munkaformák
- 6.4. Fejlesztési területek, lehetőségek
- 6.4.1. Ismeretek elsajátítása
- 6.4.2. Kompetenciák, képességek, készségek fejlesztése
- 6.4.2.1. A motoros képességek fejlesztése
- 1. Videó: Mókusok, ki a házból!
- 2. Videó: (Fú)Jó verseny
- 3. Videó: Halmozottan sérült gyermek egyéni fejlesztése, motoros képességek fejlesztése
- 4. Videó: Autista tanulók, alsó tagozat, motoros képességek fejlesztése
- 5. Videó: Autista tanulók, alsó tagozat, motoros képességek fejlesztése
- 6. Videó: Autista tanulók, felső tagozat, motoros képességek fejlesztése
- 7. Videó: Autista tanulók, felső tagozat, motoros képességek fejlesztése
- 8. Videó: Autista tanulók, szakiskola, motoros képességek fejlesztése
- 9. Videó: Autista tanulók, szakiskola, motoros képességek fejlesztése
- 10. Videó: Labdacica. Tipikus fejlődésmenetű gyermekek, motoros képességek fejlesztése
- 11. Videó: Akadálypálya. Tipikus fejlődésmenetű gyermekek, motoros képességek fejlesztése
- 12. Videó: Rókafogó. Tipikus fejlődésmenetű gyermekek, motoros képességek fejlesztése
- 13. Videó: Akadálypálya. Motoros képességek fejlesztése
- 14. Videó. Kincskereső. Motoros képességek fejlesztése
- 15. Videó: Mókusok, ki a házból! Óvodás gyermekek, motoros képességek fejlesztése
- 16. Videó: Óvodás gyermekek, motoros képességek fejlesztése
- 17. Videó: Motoros képességek fejlesztése
- 6.4.2.2. A kognitív képességek fejlesztése
- 1. Videó: Memóriajáték. Tanulásban akadályozott gyermekek, kognitív képességek fejlesztése
- 2. Videó: Halmozottan sérült gyermek egyéni fejlesztése, kognitív képességek fejlesztése
- 3. Videó: Autista tanulók, alsó tagozat, kognitív képességek fejlesztése
- 4. Videó: Autista tanulók, felső tagozat, kognitív képességek fejlesztése
- 5. Videó: Autista tanulók, szakiskola, kognitív képességek fejlesztése
- 6. Videó: Labdamemória. Tipikus fejlődésmenetű gyermekek, kognitív képességek fejlesztése
- 7. Videó: Óvoda, kognitív képességek fejlesztése
- 6.4.2.3. Az orientációs képességek fejlesztése
- 1. Videó: Bátorságpróba. Tanulásban akadályozott gyermekek, orientációs képességek fejlesztése
- 2. Videó: Halmozottan sérült gyermek egyéni fejlesztése, orientációs képességek fejlesztése
- 3. Videó: Halmozottan sérült gyermek egyéni fejlesztése, orientációs képességek fejlesztése
- 4. Videó: Autista tanulók, alsó tagozat, orientációs képességek fejlesztése
- 5. Videó: Autista tanulók, felső tagozat, orientációs képességek fejlesztése
- 6. Videó: Autista tanulók, szakiskola, orientációs képességek fejlesztése
- 7. Videó: Hangerdő. Tipikus fejlődésmenetű gyerekek, orientációs képességek fejlesztése
- 8. Videó: Óvoda, orientációs képességek fejlesztése
- 6.4.2.4. A kreatív képességek fejlesztése
- 6.4.2.5. Szociális és kommunikációs képességek fejlesztése
- 1. Videó:Titkos vár. Tanulásban akadályozott gyermekek, kommunikációs és szociális képességek fejlesztése
- 2. Videó: Halmozottan sérült gyermek egyéni fejlesztése, kommunikációs képességek fejlesztése
- 3. Videó: Halmozottan sérült gyermek egyéni fejlesztése, szociális képességek fejlesztése
- 4. Videó: Autista tanulók, alsó tagozat, kommunikációs képességek fejlesztése
- 6. Videó: Autista tanulók, felső tagozat, kommunikációs képességek fejlesztése
- 7. Videó: Autista tanulók, felső tagozat, szociális képességek fejlesztése
- 8. Videó: Autista tanulók, szakiskola, kommunikációs képességek fejlesztése
- 9. Videó: Autista tanulók, szakiskola tagozat, szociális képességek fejlesztése
- 10. Videó: Óvoda, kommunikációs képességek fejlesztése
- 11. Videó: Óvoda, szociális képességek fejlesztése
- 6.4.2.1. A motoros képességek fejlesztése
- 6.5. Motiváció
- 6.6. „Megelőző”, „alapozó” fejlesztés
- 6.7. Összefoglalás
- 7. Előkészítő- és utómunkák (Köböl Erika)
- 8. Feladatok, foglalkozások tervezése (Köböl Erika)
- 9. Az állatasszisztált foglalkozások speciális alkalmazásai - egyéb lehetőségek (Köböl Erika)
- 9.1. Felelős állattartás – óvodai és iskolai programok
- 9.2. Múzeumpedagógiai foglalkozások terápiás kutyák közreműködésével
- 9.3. Idegen nyelv oktatása terápiás kutyákkal
- 9.4. Érzékenyítő programok
- 9.5. Kutyákkal és mesével az integrációért
- 9.6. Állatasszisztált foglalkozások az integráció támogatása érdekében
- 9.7. Összefoglalás
- Összegzés
- További ajánlott olvasmányok
- A záróvizsga feladatai
- Köszönetnyilvánítás
3.3.3.2. Pszichés állapot karbantartása
A pszichiátriai betegeknél vagy egyszerűen csak a tartós kórházi kezelés miatt depresszióban szenvedő (hospitalizált) gyerekeknél gyakran alkalmaznak terápiás kutyát a mentális egészség stabilizálódásának elősegítésére. Az efféle beavatkozásnak két típusa van: az állat-asszisztált aktivitás (AAA) és az állat-asszisztált terápia (AAT). Az állat-asszisztált aktivitás esetében szabadidős tevékenység keretében (rekreációs, terápiás vagy nevelési céllal) javítják a résztvevők életminőségét. Az állat-asszisztált terápia ezzel szemben olyan célorientált beavatkozás, melynél a speciálisan felkészített terápiás állat jelenléte, aktivitása a fejlesztési folyamat szerves része, és a páciensek fizikai, érzelmi, szociális és kognitív funkcióinak javítását tűzik ki célul. Egy vizsgálatban például Barker és munkatársai (1998) úgy találták, hogy az AAT hatékonyan csökkenti az állapotszorongást és depresszív tünetek súlyosságát hospitalizált pszichiátriai páciensek esetében. Az efféle hatásnak sokszor alapvető fontossága van a gyógyuláshoz vezető folyamatban és az önálló életvitelre való képesség visszaszerzésében.
A kutya tehát, mint érzelmi és szociális támasz közreműködhet a felnőttek pszichés állapotának karbantartásában is. Egyes vizsgálatok szerint a házastárs elvesztése feletti gyász okozta pszichés terhelést képes a kutyával való kapcsolat csökkenteni, de az utóbbi években egyre növekvő irodalma van annak a felismerésnek is, hogy a kutyatartás, tehát a kutyával való rendszeres kapcsolat hosszú távon tompítja a stressz-szituációk okozta patogén hatást (pl. Friedmann és mtsai. 1983; http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1422527/). Kimutatható továbbá, hogy a kutyával való szeretetteljes kapcsolat gátolja idős emberek magány és depresszió okozta testi-szellemi leépülését. A kutyával való terápiás foglalkozás növeli, erősíti az öregek (Neer, 1987; http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/3654291), illetve Alzheimer kóros betegek (Kongable és mtsai. 1989) társas viselkedésre való törekvését és így hatékonyan gátolja/lassítja a leépülési folyamatot (3.9. ábra).
3.9. ábra Kutya asszisztált terápia a kórházban (forrás: http://commons.wikimedia.org)