- Állatasszisztált foglalkozások
- Bevezető
- 1. A kutyával asszisztált terápia és a lovasterápia helye egy inkluzív pedagógiai rendszerben (Hevesi Tímea Mária)
- 2. Az értékteremtő lovasterápia (Hevesi Tímea Mária)
- 2.1. A lovasterápia értékformáló és értékközvetítő szerepe
- 2.1.1. Életminőség fokozása szenzoros tréning által
- 2.1.1.1. Cselekvéses, tapasztaló tanulás
- 2.1.1.2. Tudásbővítés, fogalomtanulás
- 2.1.1.3. Problémamegoldás, felfedező tanulás
- 2.1.1.4. Folyamatfelismerés, fejlődés-tanulás
- 2.1.1.5. Gyakorlás, automatizáló tanulás
- 2.1.1.6. Tanulásszervezés, stratégia-tanulás
- 2.1.1.7. Értékátadás, identitás-tanulás
- 2.1.1.8. Kreatív önkifejezés, alkotó tanulás
- 2.1.1.9. Interperszonális kapcsolat-tanulás
- 2.1.2. Közösség
- 2.1.3. Egész-ség
- 2.1.4. Kultúra
- 2.1.5. Transzcendentalitás
- 2.1.1. Életminőség fokozása szenzoros tréning által
- 2.2. A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna foglalkozások feltételei és játéktára
- 2.3. Összefoglalás
- 2.1. A lovasterápia értékformáló és értékközvetítő szerepe
- 3. Állatasszisztált terápia:miért éppen a kutya? (Topál József)
- 3.1. A kutya eredete, háziasítása
- 3.2. A kutya viselkedésének és társas készségeinek „emberi” sajátosságai
- 3.2.1. Szociális vonzódás és kötődés
- 3.2.2. Problémamegoldó képességek és együttműködés az emberrel
- 3.2.3.Érzelmi-élettaniszinkronizáció
- 3.2.4. Szociális tanulás
- 3.2.5. Rítusok és szabálykövetés
- 3.2.6. Kommunikációs képességek – az emberi viselkedés „olvasása”
- 3.2.7. Tanítási helyzetek felismerése
- 3.2.8. Összefoglalás
- 3.3 A kutya mint az állatasszisztált terápia ideális szereplője
- 4. A segítő kutyák kiképzésével, vizsgáztatásával és alkalmazhatóságával kapcsolatos szabályzás (Köböl Erika)
- 4.1. A 27/2009.(XII.3) SZMM rendelet - áttekintés
- 4.2. A szervezetekkel és segítőkutyákkal kapcsolatos adatok
- 4.3. A segítőkutyák és vizsgáztatásuk szabályai
- 4.4. Betekintés a segítőkutyák képzésébe és munkájába
- 4.5. A terápiás kutyák vizsgafeladatai és azok összefüggései a gyakorlati munkával
- 4.6. Összefoglalás
- 5. A team (Köböl Erika)
- 6. Alkalmazási lehetőségek (Köböl Erika és Topál József)
- 6.1. Intézménytípusok
- 6.2. Célcsoportok és korosztályok
- 6.3. Munkaformák
- 6.4. Fejlesztési területek, lehetőségek
- 6.4.1. Ismeretek elsajátítása
- 6.4.2. Kompetenciák, képességek, készségek fejlesztése
- 6.4.2.1. A motoros képességek fejlesztése
- 1. Videó: Mókusok, ki a házból!
- 2. Videó: (Fú)Jó verseny
- 3. Videó: Halmozottan sérült gyermek egyéni fejlesztése, motoros képességek fejlesztése
- 4. Videó: Autista tanulók, alsó tagozat, motoros képességek fejlesztése
- 5. Videó: Autista tanulók, alsó tagozat, motoros képességek fejlesztése
- 6. Videó: Autista tanulók, felső tagozat, motoros képességek fejlesztése
- 7. Videó: Autista tanulók, felső tagozat, motoros képességek fejlesztése
- 8. Videó: Autista tanulók, szakiskola, motoros képességek fejlesztése
- 9. Videó: Autista tanulók, szakiskola, motoros képességek fejlesztése
- 10. Videó: Labdacica. Tipikus fejlődésmenetű gyermekek, motoros képességek fejlesztése
- 11. Videó: Akadálypálya. Tipikus fejlődésmenetű gyermekek, motoros képességek fejlesztése
- 12. Videó: Rókafogó. Tipikus fejlődésmenetű gyermekek, motoros képességek fejlesztése
- 13. Videó: Akadálypálya. Motoros képességek fejlesztése
- 14. Videó. Kincskereső. Motoros képességek fejlesztése
- 15. Videó: Mókusok, ki a házból! Óvodás gyermekek, motoros képességek fejlesztése
- 16. Videó: Óvodás gyermekek, motoros képességek fejlesztése
- 17. Videó: Motoros képességek fejlesztése
- 6.4.2.2. A kognitív képességek fejlesztése
- 1. Videó: Memóriajáték. Tanulásban akadályozott gyermekek, kognitív képességek fejlesztése
- 2. Videó: Halmozottan sérült gyermek egyéni fejlesztése, kognitív képességek fejlesztése
- 3. Videó: Autista tanulók, alsó tagozat, kognitív képességek fejlesztése
- 4. Videó: Autista tanulók, felső tagozat, kognitív képességek fejlesztése
- 5. Videó: Autista tanulók, szakiskola, kognitív képességek fejlesztése
- 6. Videó: Labdamemória. Tipikus fejlődésmenetű gyermekek, kognitív képességek fejlesztése
- 7. Videó: Óvoda, kognitív képességek fejlesztése
- 6.4.2.3. Az orientációs képességek fejlesztése
- 1. Videó: Bátorságpróba. Tanulásban akadályozott gyermekek, orientációs képességek fejlesztése
- 2. Videó: Halmozottan sérült gyermek egyéni fejlesztése, orientációs képességek fejlesztése
- 3. Videó: Halmozottan sérült gyermek egyéni fejlesztése, orientációs képességek fejlesztése
- 4. Videó: Autista tanulók, alsó tagozat, orientációs képességek fejlesztése
- 5. Videó: Autista tanulók, felső tagozat, orientációs képességek fejlesztése
- 6. Videó: Autista tanulók, szakiskola, orientációs képességek fejlesztése
- 7. Videó: Hangerdő. Tipikus fejlődésmenetű gyerekek, orientációs képességek fejlesztése
- 8. Videó: Óvoda, orientációs képességek fejlesztése
- 6.4.2.4. A kreatív képességek fejlesztése
- 6.4.2.5. Szociális és kommunikációs képességek fejlesztése
- 1. Videó:Titkos vár. Tanulásban akadályozott gyermekek, kommunikációs és szociális képességek fejlesztése
- 2. Videó: Halmozottan sérült gyermek egyéni fejlesztése, kommunikációs képességek fejlesztése
- 3. Videó: Halmozottan sérült gyermek egyéni fejlesztése, szociális képességek fejlesztése
- 4. Videó: Autista tanulók, alsó tagozat, kommunikációs képességek fejlesztése
- 6. Videó: Autista tanulók, felső tagozat, kommunikációs képességek fejlesztése
- 7. Videó: Autista tanulók, felső tagozat, szociális képességek fejlesztése
- 8. Videó: Autista tanulók, szakiskola, kommunikációs képességek fejlesztése
- 9. Videó: Autista tanulók, szakiskola tagozat, szociális képességek fejlesztése
- 10. Videó: Óvoda, kommunikációs képességek fejlesztése
- 11. Videó: Óvoda, szociális képességek fejlesztése
- 6.4.2.1. A motoros képességek fejlesztése
- 6.5. Motiváció
- 6.6. „Megelőző”, „alapozó” fejlesztés
- 6.7. Összefoglalás
- 7. Előkészítő- és utómunkák (Köböl Erika)
- 8. Feladatok, foglalkozások tervezése (Köböl Erika)
- 9. Az állatasszisztált foglalkozások speciális alkalmazásai - egyéb lehetőségek (Köböl Erika)
- 9.1. Felelős állattartás – óvodai és iskolai programok
- 9.2. Múzeumpedagógiai foglalkozások terápiás kutyák közreműködésével
- 9.3. Idegen nyelv oktatása terápiás kutyákkal
- 9.4. Érzékenyítő programok
- 9.5. Kutyákkal és mesével az integrációért
- 9.6. Állatasszisztált foglalkozások az integráció támogatása érdekében
- 9.7. Összefoglalás
- Összegzés
- További ajánlott olvasmányok
- A záróvizsga feladatai
- Köszönetnyilvánítás
3.2.3.Érzelmi-élettaniszinkronizáció
A belső állapot összehangolásának leginkább közismert esete a farkasok vonítása. A vonító kórus összhangja azt sugallja, hogy ez a vokalizáció (egyéb funkciók mellett) pl. a falkatagok vonzásának, a csoportegység kifejezésének eszköze is. Míg az efféle vokalizáció a legtöbb kutyafajtánál hiányzik, sok más lehetőség van a szinkronizált emocionális állapot eléréséhez, amely előnyös lehet a közös akciók végzésekor és a csoport „egységérzése”, az „egymáshoz kötődés” fenntartásához. Egyre több tanulmány mutat rá, hogy a kutyák puszta jelenléte vagy a velük való interakció hatással van az emberek emocionális állapotára. Mivel a testi kontaktus domináns viselkedés az empátia kifejezésére az embereknél, a kutyákra is hathatott ez irányban szelekció. Nemrégiben fedezték fel, hogy a kutya simogatása nyugtató hatással van mindkét félre. A kutya simogatása hangulatjavító, nyugtató, társas nyitottságra serkentő anyagokat (béta-endorfint, oxitocint,prolaktint)szabadít fel a kutya agyában, és mindkét félben csökkenti a szívritmust. Pusztán a szemkontaktus is oxitocin felszabadító hatású lehet mind a gazdában mind pedig a kutyában (Nagasawa és mtsai. 2015, http://www.sciencemag.org/content/348/6232/333.short). Valószínű, hogy a kutyák különböző vizuális és akusztikus ingereken keresztül is képesek szinkronizálódni az ember belső állapotához. Néhány esetben kísérletesen is demonstráltak ilyen jelenséget (pl. az ásítás emberről kutyára való átragadása, vagy amikor a gazda idegessége ragad át a kutyára és befolyásolja annak belső állapotát; Joly-Mascheroni és mtsai. 2008, http://classic.rsbl.royalsocietypublishing.org/content/4/5/446.full).Az emberrel való közös játék közben is megfigyelhető, hogy a különböző játékra hívó jelek a másik fél hangulatváltozásán keresztül vezetnek el a játékos viselkedés megjelenéséig.