3.3.3.1. Gyerekek személyiségfejlődése

Egyes vizsgálatok szerint a kutya fontos lehet a gyerekek személyiségfejlődésében. Egyrészt kedvező hatással van a gyerekek szociális és érzelmi fejlődésére.

A kutyával rendszeres kapcsolatot tartó gyerekek konfliktuskezelési képességeés empatikus készsége általában jobb mint társaiké (Filiatre és mtsai., 1986, http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/0376635786900689). Másrészt úgy tűnik, hogy a kutyával való interakciók elősegítik a helyes társas viselkedés elsajátítását, s így javítják a gyerek közösségbe való beilleszkedési készségét(Millot és mtsai., 1988; http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/0376635788900460),önbizalmát, empátiáját és  autonómiáját.Több tanulmány szerint a gyermekek stresszhelyzetben érzelmi támaszként használhatják a kutyát, mely így jelentős stresszcsökkentő tényezővé válhat. A kutyával való rendszeres kapcsolat segíti a gyerek identitásfejlődését és a társas kapcsolatok elsajátítását (pl. Endenburg és Baarda, 1995; http://www.petpartners.org/document.doc?id=25). A társállat szerepet játszhat a gyerekek motiválásában és a világról alkotott képük kialakításában és alkalmat adhat arra, hogy a gyerek olyan szociális rutinokat sajátítson el, mint a nevelés, vagy másokról való gondoskodás (3.8. ábra). Ez utóbbi a fiúk számára különösen fontos, hiszen ők manapság meglehetősen kevés olyan játékot játszanak, amelyben az efféle szerepeket elsajátíthatnák.

3.8. ábra. Kutyasimogatás az iskolában (forrás: http://commons.wikimedia.org)