3.3.4.1. Kísérletes vizsgálatok
Kutyát tartó autista gyermekek szüleinek kérdőíves vizsgálata alapján kiderült, hogy otthon a gyermek gyakran produkált olyan viselkedési formákat a kutya felé, amelyeket emberrel szemben soha vagy nagyon ritkán (McNicholasésCollis, 1995). Például üdvözölte őt, mikor hazament, megosztotta vele érzéseit, gondolatait, beszámolt neki az aznap vele történt eseményekről,közben felvette vele a szemkontaktust, simogatta.Redefer és Goodman (1989) arról is beszámolt, hogy a kutyával történő terápia során jelentősen növekedett a szociális interakciók száma és ezzel együtt csökkent a magábaforduló, visszahúzódó autisztikus viselkedési formák megjelenése.A kutya tehát áthidalja a kommunikációs szakadékot a terapeuta és a terápiának ellenálló beteg között, megnyitva ezzel a fejlődés útját.
Az elmúlt években több olyan tudományos igénnyel végrehajtott vizsgálatot is végeztek, melyek a terápiás kutyával való fejlesztés autizmus tünet-együttesre gyakorolt hatását próbálták feltárni. Ezek azzal a céllal kerültek megvalósításra, hogy a kutyás terápiát a jövőben klinikaimódszerré illetve diagnosztikai eszközzé lehessen fejleszteni.
Ezek során kiderült, hogy terápiás kutyával való rendszeres interakció hatására az autista gyermek motoros funkciói, nyugodtsága, szülőkkel való együttműködése javult. A napi viselkedési rutinok végrehajtása konfliktusoktól mentesebben jobban ment (Burrowsés Adams 2008,http://www.utpjournals.press/doi/pdf/10.3138/jvme.35.4.559).
Mások azt igazolták, hogy ha terápiás kutyát integrálunk a családba, akkor a problémás viselkedések gyakorisága és súlyossága csökken, és hormonális mérésekből az derül ki hogy a gyermek stressz-állapota is javul (Viau és mtsai. 2010,http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S030645301000048X; http://ebgondolat.reblog.hu/terapias-kutyak-es-gyerekek).
Zárkózott és alacsony interaktivitást mutatókisiskolás autista gyermekeknél kutyás terápiás foglalkozások hatásáragyors és látványos viselkedési változásoktapasztalhatók (averbális és nonverbális társas viselkedések gyakorisága, még 1 hónappal a program lezárulta után is mérhetően magasabb volt- Redefer ésGoodman, 1989). Kutya jelenlétében az autista gyermekek egyébként is játékosabbak, gyakran és hosszan néznek a kutyára, kevésbé szétszórt a figyelmük, többet beszélnek hozzá és bevonják a terapeutát is az interakciókba (Martin ésFarnum, 2002;Sams és mtsai. 2006; Silva és mtsai. 2011,http://online.liebertpub.com/doi/abs/10.1089/acm.2010.0436).
Súlyos és középsúlyos autista tünetekkel bíró gyermekek kutyával való interakcióit megfigyelve, és azok összetettségét elemezve kiderült, hogy minél súlyosabb a gyermek állapota, annál kevésbé voltak az interakciók komplexek, tehát az autista állapot, mint érzelem, szándék, stb. értelmezési deficit akárcsak emberrel, a kutyával szemben is megjelenik. Ugyanakkor azonban úgy találták, hogy a fejlesztő foglalkozások előrehaladtával jelentősen javult a kutyával való interakciók minősége, s a javulás gyorsasága jól megjósolta, hogy a gyermek a foglalkozásokat követő években milyen mértékű szocio-emocionális fejlődésen megy keresztül és, hogy mennyire képes beilleszkedni közösségekbe.
Összességében ezekből a vizsgálatokból arra lehet következtetni, hogy a kutya terápiás hatásait három vonatkozásban képes kifejteni:
(1) motivációs katalizátor (hangulatjavító, motiváló), (2) szociális katalizátor (másokkal interakciót serkentő,társas-érzelmi fejlesztő), (3)híd, azaz a vele való interakciókon keresztül történik a másokkal való kapcsolatteremtés (O’Haire és mtsai. 2013).
http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0057010
A fejlesztő foglalkozásokon megfigyeltek szerint a kutya jelenlétének esetleg hátrányos hatásai is lehetségesek. A kutya megjelenéséhez kacsolódó izgalmi szint növekedése miatt növelheti például a nemkívánatos sztereotíp viselkedéseket (pl. repetitív tapsolás - Martin és Farnum 2002; http://wjn.sagepub.com/content/24/6/657.short). Az autizmus tünet-együttesben szenvedőkre amúgy is igaz, hogy vagy túlreagálják az ingereket (azaz még gyenge ingerekre is erős választ adnak) vagy pedig alulreagálók (azaz még az erős ingerek sem tudnak megfelelő választ kiváltani). Ezért nehéz esetükben a megfelelő ingerkörnyezetet megválasztani, mert akár egysemleges inger is lehetszámukra averzív vagy jutalmazó értékű. A kutya bevonásának módját és formáját illetően nincsenek általános receptek, csak egyedi megoldások.