9.1. Frostig-teszt

A vizuális percepció vizsgálatára kidolgozott módszer a DTVP, azaz Developmental Test of Visual Perception Marianne Frostig nevéhez köthető, Frostig-teszt néven is ismert eljárás. A teszt kialakításának koncepciója az volt, hogy a percepció fejlődésének zavarai és a tanulási nehézségek között szoros kapcsolat van, így egy olyan diagnosztikai és terápiás eljárás kidolgozása volt a cél, aminek a segítségével a percepciós nehézségek diagnosztizálhatók.

A Frostig-teszt 4-7 éves gyermekek egyéni és csoportos vizsgálatára alkalmas, öt szubtesztet tartalmaz, amelyek öt percepciós készséget fednek le.

1. Szem-kéz koordináció: egyre szűkülő vonalközben, ábrákat vízszintes irányban összekötő rajzolást igénylő feladatokat, illetve különböző irányú, vonalhúzásos feladatokat tartalmaz a szubteszt. Ez a percepciós készség a látási és a mozgási ingerek összerendezését jelenti (pl. rajzolás, írás, labdadobás).
2. Alak-háttér percepció: egyszerű alakzatok felismerése és rajzos lekövetése, nagyobb gyermekeknél bonyolultabb formák és rejtett ábrák felismerése és lekövetése, háttérből való kiemelése. Ez a percepciós készség alak és a háttér megkülönböztetését jelenti, azaz egy alakzat felismerése során azokat ragadjuk ki a vizuális mezőből, amire a figyelmünk irányul, azaz egy tárgyat egy háttérrel való kapcsolatban észlelünk pontosan (pl. tájékozódás egy könyv lapján, betűfelismerés egy szóban, stb.).
3. Alak konstancia: kör és négyzet állandósságának felismerése és rajzos lekövetése. Ez a percepciós készség azt jelenti, amikor egy tárgy formáját állandónak észleljük annak ellenére, hogy mekkora a nagysága, milyen a színe vagy az elrendezettsége (pl. olvasáskor betű felismerése, geometrikus formák felismerése, stb.).
4. Térbeli helyzet: ábrákon az irányazonosság, az iránykülönbség felismerése. Ez a percepciós készség a tárgy téri elhelyezkedése és az észlelő közötti kapcsolatot jelenti (pl. tájékozódás az irányokban).
5. Térbeli viszony: pontrendszerekben megjelenített alakzatok azonos elrendezésű pontrendszerbe másolása. Ez a percepciós készség a tárgyak önmagukhoz, illetve egymáshoz való kapcsolatát jelenti.

A Frostig-teszt értékelése hasonló, mint a Wechsler-tesztek értékelése, hiszen az elért nyerspontokhoz standard pontokat rendelve állapítható meg a percepciós kvóciens (PQ). Az egyes percepciós területek fejlettsége is meghatározható, így az egyéni terápia kiindulópontja lehet. Az olvasás- és írászavarok prognózisára a teszt részben alkalmas, inkább az olvasás-írás elsajátításához szükséges percepciós zavarokat hivatott mérni (Gerebenné, 1995). A Frostig teszt a diagnosztikai protokoll szerint a specifikus tanulási zavarok diagnosztikájában pszichológus személyéhez rendelhető (Dékány és Mohai, 2012).