Skip navigation

3.1. A tesztek alapgondolata

A tesztelés az élet velejárója, a mindennapjaikban is találkozhatunk a legkülönfélébb teszthelyzetekkel (pl. orvosi tesztek, nyelvvizsga, stb.), minden teszt során a jellemzők egyértelmű kimutatása a cél. A tesztek, különösen a pszichológiai tesztek tulajdonképpen tudományos megalapozottsággal kidolgozott próbahelyzetek. Ezekben a helyzetekben az emberi képességeket, teljesítményeket, tulajdonságokat, pszichológiai vagy neuropszichológiai állapotokat kívánjuk objektíven felmérni, ezek a módszerek egyértelműen mérhetővé tesznek emberi képességeket és teljesítményeket (Szokolszky, 2004).

A tesztmódszer alkalmazása során „egy szigorúan strukturált helyzetben előre meghatározott tartalmú és sorrendű kérdések és feladatok – próbák - segítségével bizonyos számú ‘viselkedésmintát’ veszünk, és ezeket egyértelmű kritériumrendszer alapján kvantitatívan értékeljük” (Szokolszky, 2004, 288. old). Az eredmények alapján következtetést vonhatunk le, illetve előrejelzést tehetünk a vizsgált személlyel kapcsolatban. A teszthelyzet egy előre tervezett, kontroll alatt tartott szituáció. A kontrollt a validitás jelenti, vagyis az, hogy csak a mérni kívánt jellemzőt vizsgáljuk és az egyéb befolyásoló tényezők hatását csökkentsük. A tesztek felvétele, értékelése és értelmezése szigorú szabályokhoz kötött. A tesztek fejlesztésével foglalkozó terület a pszichometria, vagyis az a terület, amely a tesztek kidolgozásával, standardizálásával, érvényességük és megbízhatóságuk vizsgálatával foglalkozik. A tesztek meg kell, hogy feleljenek a validitás, azaz az érvényesség, a reliabilitás, azaz a megbízhatóság kritériumainak. A megbízhatóság a teszt stabilitására, konzisztenciájára utal, mérésének egyik módja, ha az adott tesztet egy bizonyos idő elteltével ismét felvesszük, és összevetjük az első felvétel eredményeivel, ha a két felvétel eredményei között magas az összefüggés, akkor megbízhatónak tartjuk az adott tesztet. A validitás a teszt érvényességére utal, vagyis hogy a tesztben szereplő feladatok valóban azt a jellemzőt mérik-e, amit mérni szeretnénk. A tesztek  érvényességét számos módon ellenőrizhetjük (részletesen l. Szokolszky, 2004). Egy pszichológiai teszt akkor válik hiteles mérőeszközzé, ha a megbízhatóságát és a tartalmi érvényességét empirikus úton igazolják (Szokolszky, 2004). A pszichológiai tesztek, amelyek mind a kutatásban, mind a diagnosztikai munkában használatosak, több csoportba is sorolhatók.