2.2. A szakemberek kompetenciája a diagnosztikus munkában
A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai diagnózis feltételezi egy diagnosztizáló team, a pszichológus, gyógypedagógus és orvos szakemberek együttműködését. Szükség esetén természetesen további szakemberek bevonása is megtörténhet a diagnosztikus munkába. Mind etikai, mind pedig szakmai szempontból szükséges tisztázni az egyes szakemberek mozgásterét, jogosultságait a diagnosztikus munkában. A téma tárgyalásához egyrészt a 15/2013 EMMI rendelet 3. mellékletének (A szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményei) 2. pontja, illetve a Torda Ágnes (2012) által szerkesztett Diagnosztikai kézikönyv adnak támpontokat. A diagnosztikai tevékenységben, a komplex vizsgálati folyamatban csak megfelelő kompetenciával rendelkező szakember közreműködhet, mindez egyrészt azt jelenti, hogy a szakember rendelkezik a követelményeknek megfelelő szakképesítéssel. Másrészt az értékelési folyamatban szükséges a szaktudás gyakorlati alkalmazásában szerzett jártasság: (1) az eljárások kiválasztásában, (2) az eljárások alkalmazásában, (3) az eredmények megfelelő értékelésében, (4) egyéb, a vizsgálat szempontjából fontos információk hatékony integrálásában, (5) a gyermek személyiségfejlődésének megértésében, (6) a közoktatási/köznevelési, egészségügyi és gyermekvédelmi ágazat intézményeiben való kiigazodásban (Nagyné és Mészáros, 2012).
A 15/2013 EMMI rendelet szerint meghatározott kompetenciaköröket az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
2.1.sz. táblázat: A komplex vizsgálatban részt vevő szakemberek kompetenciaköre a 15/2013 EMMI rendelet 3. sz. melléklete alapján (szó szerinti idézet)
Szakemberek |
|||
|
Gyógypedagógus |
Pszichológus |
Orvos |
Kompetenciakörök a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása során |
Felveszi és értelmezi az anamnézist nevelési szempontból |
A vizsgálat során gyűjtött adatok pszichológiai szempontú értelmezése |
- A gyógypedagógus vagy pszichológus által felvett anamnézis áttekintése és kiegészítése az orvosi szempontból szükséges (kóreredetre, a gyermek biológiai-környezeti fejlődési feltételeire utaló) információkkal, - A korábban bekért/hozott orvosi vizsgálati dokumentumok (pl. a gyermekkel kapcsolatos kórházi zárójelentések) tanulmányozása |
Vizsgálja a gyermek, tanuló/fiatal: - teljesítményét annak tükrében, hogy a gyermeket/tanulót/ifjút milyen pedagógiai kedvező/kedvezőtlen hatások érték, - társuló fogyatékosságainak meglétét, - a különleges bánásmód keretében történő ellátásának szükségességét gyógypedagógiai vizsgálati eszközökkel (mozgás, rajz, beszéd, általános tájékozottság, szociális érettség stb.), - számára kedvező fejlesztési/nevelési-oktatási/terápiás színtér, intézmény lehetőségét, majd arra javaslatot tesz |
A pszichológus a gyermek, tanuló, fiatal megítélésekor arra törekszik, hogy optimális feltételek (kellő motiváció, bizalmi légkör, tárgyi körülmények) mellett derítse ki a teljesítménybeli maximumot és minimumot, valamint azt, hogy az aktuális teljesítmények hátterében milyen képességek, személyiségjegyek, illetve milyen teljesítményt befolyásoló egyéb körülmények állnak fenn. |
- az „alap” (a gyermek általános egészségi státuszával kapcsolatos) vizsgálatok, illetve az „alap” neurológiai-pszichiátriai státusz leírásához szükséges vizsgálatok elvégzése, - diagnózis felállítása, az orvosi státusz, vélemény leírása (a BNO, FNO, DSM-IV. figyelembevétele), - további vizsgálatot, szakorvosi vizsgálatot javasol/kér |
|
Vizsgálja és megítéli: - a kompenzáció, korrekció, felzárkóztatás lehetőségeit, a fejlesztési, nevelési-oktatási, terápiás esélyeket, - a taníthatóság, a gyakorlékonyság mértékét, a segítségnyújtás típusát, és felhasználásának mértékét. |
- a pszichológiai vizsgálat, kognitív, projektív és más pszichológiai tesztek alkalmazásával, - a vizsgálati eredmények minőségi értékelése, - a teljesítményprofilok értelmezése, - a teljesítmények mögött álló pszichés mechanizmusok megismerése, - a teszteredmények összehasonlítása: a különbözőségek és azonosságok értelmezése |
- orvosi szempontú tanácsot ad, illetve orvosi terápiás eljárásokat javasol, - a közvetlen hozzátartozóknak a gyermekkel kapcsolatos további teendőkről tájékoztatást nyújt |
|
Biztosítja a kapcsolattartást a különleges bánásmód keretében történő ellátást szervező, irányító, ellátó intézményekkel, szakemberekkel. |
A pszichológus további kompetenciái: - javaslattétel pszichoterápiás kezelésre, családterápiára, - a pedagógus és a gyermeki interakciók optimális kialakításának kezdeményezése, segítése, - segítségnyújtás a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban lévő pedagógusok számára az állapot pontos megértésében, a megfelelő attitűd kialakításában, - támogatás a gyermek családi, iskolai szocializációs beilleszkedésének, partnerkapcsolatainak rendezésében |
Az orvosi összefüggések tekintetében konzultál a gyógypedagógusokkal-pszichológusokkal a szakértői vélemény kialakításáról |
|
Részt vesz a végső vélemény megalkotásában, a szakértői vélemény megírásában, amelyet aláírással hitelesít. |
A végső vélemény megalkotásában, a szakértői vélemény megírásában való részvétel, amit aláírásával hitelesít |
A szakértői véleményhez megírja, illetve abban ellenőrzi az orvosi vizsgálatok tartalmát
|
A diagnosztikai folyamatban alkalmazott eljárásokkal, tesztekkel kapcsolatos kompetenciakörök tárgyalására az egyes vizsgálati eszközöket bemutató fejezetekben kerül sor részletesen.